Az állkapocstöredék egy nagyjából hétéves gyereké lehetett. A szakemberek egy felnőtt homo sapiens fogát is fellelték, aki hozzávetőleg ugyanabban az időben élhetett a barlangban, mint a gyerek.
Az 1983-ban felfedezett barlangban első alkalommal 2004-ben találtak kőkori emberi maradványokat, ezért a szakemberek gyakorta folytatnak ásatásokat a térségben. A barlangban és a barlang előtt mintegy tizenkét modern ember maradványait lelték meg, akik 5–11 ezer éve élhettek ott. A most felfedezett fog- és csontmaradványok azonban az eddigi legrégebbiek, amelyeket helyben találtak.
A régészek szerint a barlangban folytatott ásatások egyebek között új bizonyítékokkal szolgálnak egy drámai klímaváltozásra, amely a korabeli vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek életét jelentős mértékben befolyásolta.
Mindez rövid időn belül megváltoztatta a térség állat- és növényvilágát, valamint komoly vándorlási folyamatokat indított be. Az ásatások területén ugyanis olyan kőszerszámokat találtak, amelyek főleg a mai Dél-Németország és Franciaország területére voltak jellemzők.
A mai tudományos ismereteink szerint a modern ember (homo sapiens) mintegy 45 ezer éve kezdte meg Európa benépesítését több hullámban. Egy ideig a már jelentősebb ideje ott élő neandervölgyi emberekkel osztozkodtak a kontinensen egészen az utóbbi emberfaj kihalásáig.
Nyitókép: Régészek a Blätterhöhle-barlangban. Fotó: Landschaftsverband Westfalen-Lippe
