(MTI) ? Az évforduló jegyében a ljubljanai szövetség együttműködik Szlovénia valamennyi, zenével foglalkozó intézményével. A rendezvények októberben sokasodnak meg, akkor az állami televízió dokumentumfilmet is vetít a zenei szövetség történetéről ? mondta el Ivanka Mulec Ploj, a szervezet elnöke a slovenia.si honlapnak.

 
Nyáron a Kongresszusi téren, Ljubljanában színpadot állítanak föl, ott adják elő Viktor Parma zenekari művét, a Povodni mozt (a Folyami hajós), Tadej Vulc Stara Ljubljana (Öreg Ljubljana) című kantátáját és Alojzij Gerzinic oratóriumát, a Baragát az operaház énekeseinek közreműködésével.
 
A Ljubljanai Operaház szintén idén ünnepli fönnállásának 120. évfordulóját és a közös koncerteken kívül az operaház művészei Bernarda és Marcos Fink főszereplésével előadják Marij Kogojnak (1892-1956), Arnold Schoenberg osztrák zeneszerző tanítványának 1928-ban írt Crne maska (Fekete álarc) című operáját, amelyet bemutatnak Mariborban, Európa egyik idei kulturális fővárosában is. Emellett a Maribori Nemzetközi Zenekar 2012 nemcsak a szlovéniai városban, hanem Ljubjanában is ad koncertet.
 
A zenei szövetség együttműködésben a Ljubljanai Városi Múzeummal emlékszobát nyit Blaz Arnic (1901-1970) szlovén zeneszerző tiszteletére, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban pedig kiállítást állítanak össze Arnic életéről és munkásságáról ? sorolta a szövetség elnöke.
 
A szlovén műkedvelő zenei együttesek 1794-ben alapítottak társaságot, kapcsolatot tartottak Haydnnal, Paganinivel, tiszteletbeli taggá választották Beethovent és Brahmsot.
 
A ljubljanai szövetséget 1872-ben alapították a szlovéniai zenei produkciók bemutatására az akkori német dominanciájú kulturális élet ellensúlyozására. A ljubljanai szervezet 1882-ben zeneiskolát, 1891-ben kórust is létrehozott, ebből nőtt ki a zenekari szövetség és a koncertszervező iroda a II. világháború után.
 
A 19. század második felében a nemzeti törekvések erősödése nyomán szlovén nyelvű kórusművek születtek, s a korszak neves szerzői között volt Davorin Jelko, Emil Adamic, majd jöttek a partizán zeneszerzők forradalmi művekkel, mozgalmi indulókkal, mint Radovan Gobec és Karol Pahor, majd a későbbiekben Alojz Srebotnjak, Vinko Globokar és a fiatalabb generáció, köztük Borut Smekar és Damjan Mocnik. Az ő munkásságuknak köszönhetően a szlovén zene bekerült a nemzetközi klasszikus zene vérkeringésébe.
 
A Ljubljanai Zenei Szövetség 1991 óta önállóan működik és 114 tagszervezete van. Szlovéniában két opera, a ljubljanai és a maribori tart előadásokat és két szimfonikus zenekar, a Szlovén Filharmonikusok és a szlovén rádió és televízió szimfonikus zenekara ad koncerteket ? olvasható a slovenska filharmonia.si honlapon.