A szegedi Móra Ferenc Múzeum idei nagyszabású kiállítása a jégkorszakot mutatja be többféle szemszögből. A tárlat első egységének témája a jégkori ember, ahol eredeti, köztük negyvenezer évvel ezelőtt készült tárgyakat ismerhetnek meg a látogatók. Bemutatnak például Franciaországban megtalált lándzsahegyet, fúrót, pengéket, vésőket és bőrvakarókat is.
A magyarországi jégkori ember életét az Istállós-kői- és a Szeleta-barlangban talált lándzsa- és dárdahegyek is szemléltetik. A tárlaton az is kiderül, hogy hazánk területén jávorszarvascsontból és rénszarvasagancsból is készítettek tárgyakat.
A kiállításon a látogatók megismerhetik a legendás Altamira-barlang megtalálásának körülményeit és érdekességeit. A barlang különleges festményeit egy kislány pillantotta meg először: Marcelino Sanz de Sautuola spanyol üzletember María nevű lánya vette észre a bölényeket a barlang mennyezetén 1879-ben. A szakmai először hamisítványnak tartotta a festményeket, és nem vették komolyan a felfedezést. Az alkotások nagyon sérülékenyek, ezért védeni kell őket. Az 1970-es években évi 150 ezer ember látogatta a barlangot, melynek következtében a festmények állapota romlani kezdett. Ezért napjainkban hetente maximum öt fő tekintheti meg a különleges helyszínt.
A kiállítási egység bemutatja a jégkori ember kialakulását, biológiai jellegzetességeit, létfenntartásának technikáit és eszközeit eredeti műtárgyakon és rekonstrukciókon keresztül. A jégkorszak-kiállítás első egységét május első felében nyitják meg.
