Több mint másfél millió forintot fizettek ezért a dedikált Kossuth-fotóért

Kossuth fotója

Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én Cegléden nagy hatású toborzóbeszédet tartott. A beszéd nem maradt fent eredeti formájában, de feleségének írt levelében a politikus megemlékezett róla. Kultusza a szabadságharc leverése után is megmaradt a városban: 1867-ben díszpolgárrá választották, majd tíz évre rá az ún. „ceglédi százas küldöttség” fölkereste a volt kormányzót olaszországi emigrációs otthonában, a Torino melletti Collegno al Baracconéban.

A ceglédiek Kossuth Lajost 1876. december végén, távollétében és tudta nélkül országgyűlési képviselőjükké választották. Kossuth nem vállalta a felkérést. A visszautasítás okairól írt levél ellenére a ceglédiek mégis elindultak meglátogatni az agg „turini remetét”. Ennek a látogatásnak a dokumentuma Kossuth 1877-ben rögzített fotója, amit a torinói Giuseppe Ambrosetti festő és fotográfus készített. Kossuth a kép alá ezt írta: „A Czeglédi küldöttség Baracconei látogatása alkalmából / Póka Lajos Nagykőrös városi irnoknak / emlékűl / Kossuth Lajos”.

A fotó történetét ebben a cikkünkben mutattuk be.

Ady bizonyítványa

Ady Endre az elemi iskola befejezése után a Nagykárolyba, a piarista gimnáziumba került. 1888-tól tanult itt négy évig. Itt írta meg első verseit, itt kötött életre szóló barátságokat is. Ennek az időszaknak dokumentuma a harmadik év végén kapott iskolai bizonyítványa, mely jó ideig Ady Endre birtokában volt, majd vélhetően családja, édesanyja őrizhette meg.

A „Nagy-Károlyban, 1891. évi június hó 29-ik napján” kelt bizonyítványt Malonyay István igazgató (és kegyes tanítórendi áldozópap), valamint Kovács Endre osztályfőnök (és szintén kegyes tanítórendi áldozópap) írták alá. Malonyay 22, Kovács pedig 7 éve tanított már az iskolában. Ady, mint látható, mindenből nagyon jól teljesített, csak az osztályfőnök és Kozma tanár úr rontott egy-egy osztályzatot német és „tornázás” tantárgyból.

A bizonyítványról részletesen itt írtunk.

Radnóti és egyéb ritkaságok

A ritkaságok között megtalálható Radnóti Miklós első verseskötete, amelyet egy másik költőnek, Fenyő Lászlónak dedikált. A Pogány köszöntő 1930 márciusában jelent meg, a leütési ár 603.000 forint volt. Egy Radnóti Miklósné részére készült, számozott, bibliofil példány Petőfi Sándor Az apostol című műve valakinek 151.000 forintot ért, míg Kozma Lajos és Karinthy Frigyes Zsuzsa Bergengóciában című mesekönyvét 470.000 forintért ütötték le. Népszerűnek és drágának bizonyult Babits Mihály, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán kézjegye is, de elkelt a David Attenborough, illetve a dalai láma aláírásával ellátott könyv is.

Kultúrtörténeti érdekességek az árverési tételekről ebben a cikkünkben, részletes lista a leütési árakról itt olvasható.