Több mint másfél millióért kelt el József Attila első kiadású verseskötete
Az Antikvárium.hu aktuális, vasárnap este zárult aukciója újra rekordokkal zárt. A dedikált könyvek és kéziratok aukcióján 223 tétel szerepelt, és az aukciós csúcsot József Attila Nincsen apám, se anyám című kötete állította be, ami 61 licitkör után kétmillió forint fölött zárt – egészen pontosan 1 millió 705 ezer forintért kelt el.
József Attila és Horger Antal úr
Amikor 1929-ben megjelent harmadik verseskötete, a Nincsen apám, se anyám, József Attila már nem volt ismeretlen költő: verseit rendszeresen közölte a Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Korunk. A címadó vers (Tiszta szívvel) és a körülötte kirobbant „ügy” emléke is viszonylag friss még.
De a kötet keresettségét az is növelte, hogy Németh László a Nyugat 1929. december 1-i számában bántó hangú kritikát közölt róla. A cikkek, újsághírek és a perek később persze hasznára váltak: a fiatal szerző ismertséget kapott, és sokan figyeltek fel egyedülálló költői tehetségére. A változatos, formában, jellegben többféle verset tartalmazó kötet jelentőségének egy részét az azt követő kötetek szintetikus jellegű verseinek ismerete is adja, már itt feltűnnek a későbbi nagy versek bizonyos elemei.
A dedikált és számozott példányban megjelent aukciós értékét az is növelte, hogy máig talány a dedikáció címzettjének kiléte. Basilides Bence nevű embert ugyanis nem tart számon sem az irodalom-, sem a művelődéstörténet, nincs róla egyetlen életrajzi adat sem.
Nemesi adománylevél
Mária Terézia nemesi adománylevele, az uralkodó saját kezű aláírásával 86 licit után, 1 millió 400 ezer forintért kelt el.
Az adományozott nemesi cím birtokosa Johann Baptist Hermann, az Udvari Haditanács ügyvivője volt, aki ezt a nemesi oklevelet Bécsben 1760. január 28-án kapta, Mária Terézia uralkodásának 20. évében. Az egyedülálló, pergamenlapokra írt dokumentum szövege szerint Hermann hosszabb ideje szolgálta az uralkodói házat, és hűségével, szorgalmával, az uralkodó és az állam ügyeiben végzett tevékenységével érdemelte ki az elismerést.
Ferenc József 1869-ben kelt felhívása is milliós összegért kelt el – egészen pontosan 1 millió 250 ezerért. Ebben az osztrák császár, cseh és magyar király elrendelte az 1869-es országgyűlés összehívását – a felhívást pedig gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök is aláírta.
Radnóti, Gárdonyi, Szerb Antal
Radnóti Miklós Orpheus nyomában köteténél sem álltak meg a licitálók egymillió forint alatt. Radnóti műfordításkötete egyben az utolsó kiadott könyve volt – 1943-ban jelent meg – utolsó és végzetes munkaszolgálatának kezdete előtt. A költő egykori tanárának, Győri-Juhász Jenő tanárnak dedikálta a példányt, ami végül 1 millió 150 ezer forintért lett a győztes licitálóé.
Gárdonyi Géza Novellák és ajánlása „a kor legszebb férfijának” 710 ezer forintot ért meg a sikeres licitálónak. Gárdonyi még nem volt befutott író, amikor a Novellák című kötetét kiadta 1894-ben a Singer és Wolfner. Több könyve megjelent már, újságíróként is ismerték a nevét, de az igazi nagy sikerek (Egri csillagok, A láthatatlan ember) előtt volt. Fiatal íróként kereste a kapcsolatokat, a helyét a magyar irodalmi-kulturális életben, és az írás mellett a festészet is ifjúkorától foglalkoztatta. Gyakran rajzolt és festett, sőt, 1891-ben egy képét ki is állították a szegedi festők tárlatán.
Így természetesen a képzőművészek között is voltak ismerősei. Ezért is adhatott elismerése gyanánt egy példányt a Novellákból Margitay Tihamérnak, az alábbi ajánlással: „Margitay Tihamér / festőmüvész urnak / tiszteletem jeleül / Gárdonyi”
A címzett, Margitay Tihamér Székely Bertalan növendékeként, majd a müncheni képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait, később országos népszerűségre tett szert.
246 ezer forintért kelt el Szerb Antal Magyar irodalomtörténete. A szerző ezzel a művével robbant be az irodalmi életbe. A magyar irodalom legismertebb irodalomtörténeti munkáját az erdélyi Helikon pályázatára írta, amelyet megnyert, a kétkötetes művet pedig az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki 1934-ben. A szintetizáló, mégis a nagyközönségnek szánt, olvasmányos irodalomtörténeti mű típusát Szerb Antal honosította meg itthon. A most felbukkant példányba Szerb ezt írta: „Bözsi kisasszonynak / igaz hálával és emlékül / könyvnapi fáradozásaiért / Szerb Antal / 1934. jun. 7.”
De ki volt Bözsi kisasszony, és kisasszony volt-e még? A keresztnéven szólított „kisasszony” nagy valószínűséggel a Szerb Antal több dedikációjában is címzettként szereplő Halász Bözsi, aki már nem volt kisasszony, ugyanis Londonban tanult, és a férje egy angol úriember, Tomalin Humphrey Ridley részvénytársasági igazgató lett.
A címlapfotó illusztráció. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert