Mária Terézia
Június 11-én történt
1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.
Május 13-án történt
„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.
Május 5-én történt
„Nemegyszer ért bennünket is az a vád, hogy hogy merünk hozzányúlni a népzenéhez, de mi egy idő után szerettük volna a saját zenénket játszani. Ha ezt az irányt választja az ember, mivel elég szűk mezsgyén mozog, nyilván tudnia kell tartani a mértéket, hogy ne csináljon giccset. Mi, úgy hiszem, úttörők voltunk ebben a műfajban” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula, a felvidéki Ghymes együttes alapító tagja, aki a zene mellett borászkodással is foglalkozik.
Május 2-án történt
„Az, hogy az ember önmaga számára értékelhetően dolgozzon a saját szakmájában, ahhoz nagyon fontos, hogy először saját magával szemben legyen kegyetlen zsűri” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő színész, énekes, zenei producer, Bereczki Zoltán. Az EMeRTon- és Fonogram-díjas művészt többek között a Budapesti Operettszínház és a Centrál Színház előadásaiban, valamint a Hosszú szökés, a Gondolj rám, A kárókatonák még nem jöttek vissza és az Egy szerelem gasztronómiája című filmekben láthatta a nagyközönség.
Május 13-án történt
„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül” – így vélekedett a színművészetről az 1912-ben ezen a napon született Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, Várkonyi Zoltán, akinek nevéhez többek között az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és a Fekete gyémántok című filmek fűződnek.
Ötszázezer aranyforintba került a jászok és a kunok szabadsága
1745-ben a jászok és kunok példátlan összefogással váltották meg szabadságukat. A redemptio 280. évfordulóját május 5. és 10. között ünnepli Jászberény kortárs művészeti programokkal.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Január 7-én történt
„Azért van szükségem a grafikákra vagy a versekre, hogy amikor dühös vagyok a világra, amikor kitolnak velem, akkor legyen a dühömnek egy pályája – rajzba, versbe fojtom” – fogalmazott egy interjúban a magát építészként érzelmes funkcionalistának nevező Finta József, az elmúlt évtizedek magyar építészetének jelentős alkotója, megannyi ikonikus épület tervezője, aki egy évvel ezelőtt hunyt el.
Egész életében a korszerű hazai gazdálkodás és a nemzeti irodalom megteremtésén munkálkodott
Kétszázhetven éve, 1755. január 1-jén született Ságon gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
Rákóczi és az indiai tyúk esete, Kossuth-kifli és a Pilvax szelleme
A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna papjának köszönhetjük a tokaji aszúbort, gróf Széchenyi Istvánnak a pezsgő szavunkat, és eldördült egy lövés is a Két pisztoly kocsmában.
Schloss Hof Habsburg babaromantikája
A Pozsony alatti Schloss Hofban Mária Terézia és II. József magánéletébe pillanthatunk be, és babaházak sorát végiglátogatva töprenghetünk el azon, jó-e, hogy mi már nem csak játsszuk az életet.
November 29-én történt
Ma ünnepli születésnapját Keserü Ilona festőművész, a neoavantgárd világhírű képviselője. „Maga az, aki ezeket festi?” – kérdezte Kassák Lajos egy 1966-os kiállításán a megilletődött Keserütől. – „Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – biztatta.
A magyar Versailles-ban Haydn is muzsikált
Esterházy „Pompakedvelő” Miklós barokk-rokokó világa, Haydn, az udvari karmester munkássága és Mária Terézia alakja is megelevenedik a fertődi Esterházy-kastély kiállításán.
Aki mert nagyot álmodni
Felsőszopory Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspöke elhivatottan és nagyravágyó tervekkel érkezett a városba a 18. század végén. Életműve megkerülhetetlen Szombathely fejlődésében és városképének kialakulásában.
Lovasbemutató és kísértetjárás Mária Terézia vidéki rezidenciáján
A Pozsonytól és Hegyeshalomtól is mindössze harminc percre, a Morva határfolyó mellett fekvő, egykor Savoyai Jenő, majd Mária Terézia tulajdonát képező kastély őszi színpalettával és változatos programokkal várja a látogatókat az elkövetkező hónapokban.
Május 13-án történt
„Művészi tevékenységének kiemelkedő eseménye: Latinovits Zoltánt fölfedezte, kirúgta, újra fölfedezte, újra kirúgta, a heves lábmozgástól isiászt kapott, melyet felesége, Szemere Vera (l. ott) forró fazékfedővel sikeresen tud elmulasztani.” Így örökíti meg egyik egypercesében Örkény István az ezen a napon született Várkonyi Zoltánt, a magyar regények filmadaptációinak nagymesterét, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és megannyi klasszikus rendezőjét.