Mária Terézia
November 2-án történt
2024. november 2-án hunyt el Szörényi Szabolcs Kossuth-díjas basszusgitáros, énekes, zeneszerző. Szörényi Szabolcs 1958 óta zenélt testvérével, Szörényi Leventével, 1965 és 1973 között az Illés zenekar, 1974-től 1984-ig pedig a Fonográf együttes tagja volt. Ezután főként színházi, film- és lemezprodukciók zenei rendezőjeként tevékenykedett, egyetlen szólóalbuma 1990-ben jelent meg Lökd ide a ...! Kocsmadalok címmel. A zene mellett a vasútmodellezés is a szenvedélye volt: legendás terepasztala ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményét színesíti.
Október 20-án történt
„Azt hiszem, én olyan vagyok, mint egy magányos farkas. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szeretem az embereket, de – az igazat megvallva – csak akkor kedvelem őket, ha lehetőségem van mélyen a szívükbe és fejükbe látni” – fogalmazta az 1882. október 20-án született – és 1956-ban elhunyt – magyar származású amerikai színművész, Lugosi Béla, aki a vámpír Drakula gróf megformálásával vált világhírűvé, illetve a horrorfilmek sztárjává. Művészi munkásságának elismerése, hogy egyike azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Több mint másfél millióért kelt el József Attila első kiadású verseskötete
Az Antikvárium.hu aktuális, vasárnap este zárult aukciója újra rekordokkal zárt. A dedikált könyvek és kéziratok aukcióján 223 tétel szerepelt, és az aukciós csúcsot József Attila Nincsen apám, se anyám című kötete állította be, ami 61 licitkör után kétmillió forint fölött zárt – egészen pontosan 1 millió 705 ezer forintért kelt el.
Augusztus 23-án történt
1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, forgatókönyvíró. Fábri Zoltán eredetileg festőnek készült, majd a Színművészeti Főiskola elvégzése utáni években színészként, játékmesterként és színházi rendezőként dolgozott. Első filmjét, a Vihart 1951-ben rendezte, aztán olyan emlékezetes alkotásokat forgatott, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, Az ötödik pecsét, a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Gyertek el a névnapomra.
Július 28-án történt
„Visszatekintve úgy látom, hogy a gyerekkori papírkatona-készítésből, ebből az aprólékos kézműves piszmogásból ered az én egész képzőművészetem. Mind a mai napig a részletekből indulok ki. Nagyon vékony tollal és pici ecsettel festek, nem a nagy formáktól indulok a részletek felé, hanem fordítva” – fogalmazta az 1942. július 28-án született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth-díjas festőművész, Somogyi Győző, akinek legnagyobb alkotása száz magyar hadtörténelmi személyiség arcképe, amely A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg könyvalakban.
Július 16-án történt
„A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk” – fogalmazta a 2021. július 16-án elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, televíziós szerkesztő, Ráday Mihály, akit elsősorban az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett Unokáink sem fogják látni, avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát című tévéműsorból ismert a nagyközönség.
Június 21-én történt
„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.
Június 11-én történt
1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.
Május 13-án történt
„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.
Május 5-én történt
„Nemegyszer ért bennünket is az a vád, hogy hogy merünk hozzányúlni a népzenéhez, de mi egy idő után szerettük volna a saját zenénket játszani. Ha ezt az irányt választja az ember, mivel elég szűk mezsgyén mozog, nyilván tudnia kell tartani a mértéket, hogy ne csináljon giccset. Mi, úgy hiszem, úttörők voltunk ebben a műfajban” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula, a felvidéki Ghymes együttes alapító tagja, aki a zene mellett borászkodással is foglalkozik.
Május 2-án történt
„Az, hogy az ember önmaga számára értékelhetően dolgozzon a saját szakmájában, ahhoz nagyon fontos, hogy először saját magával szemben legyen kegyetlen zsűri” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő színész, énekes, zenei producer, Bereczki Zoltán. Az EMeRTon- és Fonogram-díjas művészt többek között a Budapesti Operettszínház és a Centrál Színház előadásaiban, valamint a Hosszú szökés, a Gondolj rám, A kárókatonák még nem jöttek vissza és az Egy szerelem gasztronómiája című filmekben láthatta a nagyközönség.
Május 13-án történt
„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül” – így vélekedett a színművészetről az 1912-ben ezen a napon született Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, Várkonyi Zoltán, akinek nevéhez többek között az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és a Fekete gyémántok című filmek fűződnek.
Ötszázezer aranyforintba került a jászok és a kunok szabadsága
1745-ben a jászok és kunok példátlan összefogással váltották meg szabadságukat. A redemptio 280. évfordulóját május 5. és 10. között ünnepli Jászberény kortárs művészeti programokkal.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Január 7-én történt
„Azért van szükségem a grafikákra vagy a versekre, hogy amikor dühös vagyok a világra, amikor kitolnak velem, akkor legyen a dühömnek egy pályája – rajzba, versbe fojtom” – fogalmazott egy interjúban a magát építészként érzelmes funkcionalistának nevező Finta József, az elmúlt évtizedek magyar építészetének jelentős alkotója, megannyi ikonikus épület tervezője, aki egy évvel ezelőtt hunyt el.
Egész életében a korszerű hazai gazdálkodás és a nemzeti irodalom megteremtésén munkálkodott
Kétszázhetven éve, 1755. január 1-jén született Ságon gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.