Rétvári Bence köszöntőjében úgy vélte, hogy a nemzeti kultúra újabb reneszánszának elején vagyunk, a globalizált kultúra időszaka a végéhez közeledik. Mint fogalmazott: a korábbi években a sokszínűség jegyében sokan kutatták más országok kultúráját, mert azok érdekesnek tűntek. Most azonban ismét előtérbe kerül a nemzeti kultúra, amikor ?mi a saját Toldi Miklósunkra, a saját Ybl Miklósunkra, a saját Petőfinkre, a saját Munkácsynkra vagyunk büszkék? ? mondta. Kiemelte, hogy miután az elmúlt években egy nagy globális kulturális fogyasztási, demográfiai, népességi nyomás alakult ki a kontinensen, a régi európai tradicionális kultúrák ?ellenreakcióként? újra felfedezik a gyökereiket, újra keresik a nemzeti hagyományok részeit. Hozzáfűzte: a most zajló Arany-emlékév segít bennünket a magyar kultúra újrafelfedezésében is.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere az eseményen hangsúlyozta, hogy Arany János hazafi, bölcs és érzelmekkel teli ember volt, akinek írásai olyan hatással voltak a fiatalokra, mint ma a számítógépek világa. A Petőfi Irodalmi Múzeum és A Magyar Nyelv Múzeuma közös, interaktív elemekkel színesített kiállításán a falra vetített Toldi-részletek mellett egykor használt népi eszközöket helyeztek el.
Mint Nyiri Péter, múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: Arany szövegeiben sok olyan szó olvasható, amelyek a népnyelvben voltak használatosak, ma már széles körben nem ismertek, leginkább ezeket illusztrálták a falakon látható tárgyakkal. A kiállítás vetítés alapú, a felvételek segítségével egyebek mellett arról is képet kaphat a látogató, miként is vélekedtek egykor Arany Jánosról, és milyen volt a fogadtatása a Toldinak, de szerepet kap a jelenkor nyelvhasználata és az ahhoz kötődő felelősség is ? mutatott rá az igazgató. Hozzátette, hogy a tárlaton jól nyomon követhető Toldi Miklós életútja is, amelyet petrencerúddal, malomkővel, egy bikainstallációval, valamint egy lovagi öltözettel illusztráltak a tárlat készítői.
Forrás: MTI
Fotó: nyelvmuzeum.net
