_D0A9718_Copy

?Szereti a tenger kékéjét, és bár Magyarországon nincs tenger, Şakir Fak?l? megtalálta magának a Balatont, amelyet többször meglátogatott? ? folytatta dr. Hóvári János. Elmondta: több olyan magyarországi várost is meglátogatott ? így Egert is ? már a művész, ahol fellelhetők ottomán emlékművek, relikviák a 16?17.századból.

Az egri minaretről készült képet 2015-ben festette a nagykövet, akit baráti szálak fűzték Hazai Györgyhöz. A képről elmondta: Egert, melynek különleges helye van a szívében, az egyik legjobb helynek tartja Magyarországon.

Şakir Fak?l? magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.

_D0A9736_Copy

Şakir Fak?l? nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Kedvét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.

Nemrég egy kiállítást is rendezett a szentendrei MANK Galériában Egy nagykövet szemével? címmel. A tárlaton akkor 38 alkotást mutattak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető volt Şakir Fak?l? munkái között. Az alkotások vegyes tematikájúak voltak, a portrék mellett nagy számban jelen voltak nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket ? mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is ? ábrázoló munkák is.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.

Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín ? a tobzódó színek ellenére ? mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.

_D0A9740_Copy

 

A Hazai-könyvtár

Igazi ritkaságok találhatók abban a májusban megnyílt gyűjteményben, amelyet Hazai György lányai az örökségül kapott könyvekből hoztak létre. ?Hét évtizedre visszamenőleg sorakozik fel például a Varlik török szépirodalmi és művészeti hetilap minden lapszáma, de további ritka szakmai könyvek, folyóiratok is vannak a gyűjteményben az 1950-es évektől kezdve, és igazán értékessé teszi a könyvtárat az is, hogy a szovjet turkológia szinte összes kiadványa megtalálható itt? ? mondta el Hazai Kinga, a professzor lánya a megnyitón. Hangsúlyozta: a könyvtár rendezése magánkezdeményezésből indult.

 

?Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel? ? ezt már Hazai Kinga és Hazai Cecília, a professzor két lánya írta az átadó napján megrendezett tudományos konferenciára készült kiadványban.

Hazai György egy életen át tartó kutatásának eredménye az a tizenötezernél is több kötetből álló tudományos gyűjtemény, amelyet azért állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség előtt, hogy a turkológusok új nemzedéke folytathassa a mester életművét.

_D0A9751_Copy

A könyvtár működési kereteinek biztosítására alapítványt hoztak létre, amelynek kuratóriumi elnöke Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a kuratórium további tagjai pedig Barbara Kellner-Heineke, a Freie Universität Berlin professzora és dr. Hóvári János.

A kötetek katalogizálásának mintegy kétharmada befejeződött május óta. A világ minden pontjáról várják az érdeklődőket a könyvtárba, melynek méretét és anyagát bármelyik tanszéki gyűjtemény megirigyelné. ?Kisebb körben kutatóműhelyeket, workshopokat is tartunk majd a könyvtárban, ahol a vendégszobának köszönhetően egy-egy kutató akár huzamosabb ideig is dolgozhat? ? mondta el Hazai Cecília.

A gyűjtemény néhány darabját, a 19. század első feléből származó köteteket vitrinben helyezték el, de találtak például 17. századi munkákat is. Néhány könyvet restauráltatnak, az állomány nagy része azonban remek állapotban van. A könyvtárban ma már külön teremben találhatóak meg a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek ? történelmi, irodalomtudományi, nyelvészeti munkák, konferenciakötetek, bibliográfiák, forráskiadványok ? és a folyóiratok, a szótárak. A kutatók munkáját az is segíti majd, hogy a katalógus törökül is elérhető lesz, és természetesen online is jelen van, így a világ bármely pontjáról böngészhető.

Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond