A török hódoltság kezdetén elrejtett, több mint ezerhatszáz darabos kincs nagy hányada ezüstérme, de vannak köztük Hunyadi Mátyás és Szapolyai János által veretett aranyforintok is

A múzeumnak még szeptemberben jelentették be helybeli lakosok azt, hogy egy ház udvarán a véletlennek köszönhetően bukkantak a kerámia edénybe rejtett érmékre. A kis méretű, füles korsó a talajfelszínhez közel, az oldalán feküdt.

Az éremleletet a múzeumban laboratóriumi körülmények között restaurátorok és régészek bontották ki numizmata részvételével.

A lelet legalább 1625 érmét tartalmaz.

Az éremkincs túlnyomó részt magyar, osztrák és török
ezüstérmékből áll, többségük, csaknem 1500 darab Hunyadi Mátyás, II. Ulászló,
II. Lajos és I. Ferdinánd ezüstdénárja. A lelet tartalmaz néhány kisebb értékű,
hazai ezüst obolust, és mintegy 40 osztrák, illetve német területről származó
ezüstveretet, passaui és salzburgi batzeneket, krajcárokat, valamint 100 török
akcsét is. A pénzlelet legértékesebb darabja az az öt aranyforint, amelyeket
utoljára helyeztek az edénybe: kettő Hunyadi Mátyás, három pedig Szapolyai
János verete.

A kincset az érméken található legkésőbbi évszám
alapján 1542 előtt nem rejthették el. A múzeum közleménye szerint Buda 1541-es
elfoglalása és Simontornya 1545. évi eleste között számos olyan hadi esemény
történt, amelyek során egykori tulajdonosa - talán egy gazdagabb paraszt vagy
kereskedő – biztonságba kényszerült helyezni vagyonát, amelyhez azonban már nem
jutott hozzá újra.

Azt is közölték, hogy az érmék értékének felbecsülése után lesz lehetőség arra, hogy a lelet megtalálói megkaphassák a beszolgáltatói jutalmat. A szekszárdi múzeumba csaknem 30 év után került be újabb régészeti korú éremlelet.

Forrás és fotó: Wosinsky Mór Megyei Múzeum