Az ásatások után Zalaegerszeg történetének egyik legizgalmasabb fejezetéből, a végvárkori városról akár bemutatható, turisztikai látványosság is lehet. Hozzátette, hogy az eddigi metszetek és rajzok nagyrészt a fantázia alapján készültek, hiszen a középkori magyarországi várakat, városokat ábrázoló képek döntő többségét több száz kilométerre az adott helyszíntől elmondásból, vagy emlékezetből rajzolták meg.
Az eddigi ismereteink szerint az Egerszeg vár körül a XVII. században egy kiterjedtebb, palánkfalakkal körülvett város alakult ki. Néhány nyom ugyan már korábban is utalt arra, hogy a békeidőkben falakon kívül élő lakosság a török támadások idején a vár környékére húzódott, de az összefüggéseket még nem ismerjük. Az ásatások során talán megtalálják a vár északnyugati bástyáját is, amely a régészek sejtése szerint a mai Mérlegház térségében található - jegyezte meg Vándor László.
A várat körülvevő késő középkori, törökkori települési objektumok egy részét már feltárták. A mai nagytemplom mellett található egy középkori temetőkápolna, tőle északra, a volt megyeháza - a mai bíróság - helyén állt a püspöki kúria. (A középkorban Zalaegerszeg a veszprémi püspök mezővárosa volt.) Ebben a térségében alakult ki a vár, amelynek a pontos kiterjedését és az észak-keleti sarokbástyáját már ismerjük. A Kvártélyház előtti részen előkerült egy feltehetőleg XVII. századi temető, amelynek a létezéséről mindeddig nem tudtunk, és amely a gyanú szerint a katolikus városban élő, nagyszámú protestáns katonacsalád elkülönült temetkezési helye volt.
Vándor László megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon keveset tudtunk a város középkori kiterjedéséről és az ott található objektumokról. A belvárosi rekonstrukció során a nagyobb beruházásokat, építkezéseket, szennyvíz- és vízvezetékcseréket megelőző feltárások olyan lehetőséget adtak a régészeknek, amire eddig még nem volt példa. Mindezek ellenére a most szerzett ismeretek korlátozottak, mert a nyomvonalas létesítmények - csatornák, vezetékek - kiterjedése, egy-két méteres szélessége nem ad lehetőséget egy-egy objektum teljes körű vizsgálatára.
Ugyanakkor az már bizonyossá vált, hogy Zalaegerszeg - a Zala folyó átkelőjétől (a mai bíróság térségétől) a Csány térig - egyutcás, hosszirányú település volt. A település kialakulásának nyomai a római katolikus templomtól az Ispotály közig kiterjedő területről kerültek elő, a XV. századi, késő középkori mezővárosi leletek pedig az egész területen megtalálhatók. Az utca kétharmadáig összefüggő településnyomokat találtak, majd kisebb megszakítás után - a feltételezések szerint az út kanyarulatánál - a Csány téren ismét találtak középkori nyomokat.
A Dél-hercegnője épületegyüttes területén és a Csány téren késő középkori külvárosi, elkülönült részre utaló településnyomok kerültek elő: mindeddig nem találtak ugyan arra utaló nyomokat, hogy ez a településrész összefügg az utca elején talált házakkal, de mivel egyelőre csak egy-két méter széles sávot tudtak megásni, nem zárható ki ez a feltételezés sem.
A belvárosi rekonstrukció nyomvonalán - a mai városházától egészen a Petőfi utca kereszteződéséig - a középkori utcák hátsó frontja, hátsó udvara található, ahol a kemencék és egyéb gazdasági épületek helyezkedtek el. A hátsó, gazdasági udvarokból előkerült leletek elsősorban a mindennapi paraszti, kisvárosi élethez tartozó használati eszközök, cserépedények töredékei, kályhacsempék, vastárgyak, amik a középkori Zalaegerszeg mindennapjaiba engednek bepillantást - mondta végül a múzeumigazgató.
(Múlt-kor/MTI)
