Török, magyar két jóbarát

A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szervezésében megvalósuló háromnapos fesztiválon kerekasztal-beszélgetésekkel, felolvasóesttel, kézműves programokkal és koncertekkel várják a látogatókat – mondta Szalai István, az alapítvány vezérigazgatója a kedden megtartott sajtótájékoztatón. „Az alapítvány egyik kiemelt feladata, hogy a török és magyar kultúrát közel hozza egymáshoz" – jegyezte meg.

A megnyitásának első évfordulóját ünneplő Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, amelynek eddig több mint 32 ezer látogatója volt, minden korosztálynak szórakozási lehetőséget nyújtó, a kultúra valamennyi területét átfogó programkínálattal várja az érdeklődőket szeptemberben.

A fesztiválon lesznek kerekasztal-beszélgetések többek között Gül babáról, a török-magyar kulturális kapcsolatról és a türbéről, emellett szerepelnek a programban magyar és török együttesek koncertjei és török-magyar irodalmi felolvasás is.

A fesztiválon olyan előadókkal találkozhat a közönség, mint például a Talamba együttes, Agócs Gergely és a Fonó együttes, Berecz András mesemondó és Andor Anikó, az Év tájépítésze, a Gül Baba Kulturális Központ kertjeinek tervezője.

Varga Betti, a PestText főszervezője kitért rá, hogy a szeptember 25. és 28. között tartandó nemzetközi irodalmi fesztiválra érkező írók, költők, műfordítók, zenészek között több olyan török előadó, kortárs író is szerepel, akik Gül baba türbéjénél is fellépnek majd, így például egy bursai trió. „Saját hazájukban elismert és fontos szerzőként számon tartott alkotókat hívtunk meg" – mesélte. Mint megemlítette, hogy a török költők rendkívül izgalmas nyelvet és gazdag formakészletet hoznak el a fesztiválra, felolvasásukhoz magyar irodalmárok is kapcsolódnak majd.

Zombor Levente, a Talamba együttes vezetője elmondta, hogy szeptember 20-án egy különleges, erre az alkalomra készült török-magyar ütőhangszeres koncerttel lepik meg a közönséget.

Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató arról beszélt, hogy ezer szállal kapcsolódunk a szomszédos népek kultúrájához. A türk népeket vizsgálva sok olyan népdalra bukkant, amelyek beilleszthetőek a magyar népzene tárába. A fesztiválon több, létező magyar népdaltípusok érvényes változataiként felfogható népdalokat mutat majd be. A színpadon kaukázusi gyűjtéseinek adatközlői is szerephez jutnak, kezdve a baskír, kumuk pásztoroktól, parasztasszonyoktól egészen a nagáj zenészekig.

Arra a kérdésre, kapcsolódnak-e Magyarországhoz a fesztiválon bemutatkozó török szerzők, Varga Betti elmondta, hogy például Sevgi Can Yac tökéletesen beszél magyarul, fordít is, komoly szerepe van abban, hogy a két irodalom kölcsönösen ismertté váljon. Tunca Çaylannal jártak idén a Véneki alkotótáborban, ott vetődött fel ötletként, hogy elhívhatnák őket a PesText fesztiválra.

„Természetesen hosszútávú együttműködésben gondolkodunk, a fesztivált követően tapasztalatot cserélünk a törökökkel, hogyan képzelhető el a folytatás" – mondta. Hozzáfűzte, hogy részben a Véneki alkotótáborban, részben a törökországi workshopokon készült anyagokból várhatóan most ősszel antológia is megjelenik. Érdeklődésünkre, mennyiben tér el a török költészet a Magyarországon ismert irodalomtól, kiemelte, hogy tulajdonképpen minden generációt jellemez egy-egy visszatérő téma, ez a törököknél sincs másképp, nyilvánvalóan a képek rendszere más.

„Néha érezhető megtorpanás az olvasók részéről amiatt, hogy nem tudják, a nagyon távolról jött szerző művét hogyan helyezzék el, majd miután túlesnek ezen a dilemmán, megértik, hogy nagyon is sok közük van az első ránézésre idegennek gondolt versekhez" – tette hozzá.

Az idén húszéves Talamba együttes tagja, Zombor Levente úgy véli, hogy egyik legsikeresebb produkciójuk a Tour De Drums, amely világkörüli utazásra hív, a magyar zenétől a török zenén át a balkáni, afrikai dallamokig mindent megmutat.

„Az ifjúságnevelés is fontos szerepet tölt be az együttes életében, évente hatvan-nyolcvan koncertet adunk iskolákban hátrányos helyzetű településeken, ahol az ütőhangszereken keresztül igyekszünk megismertetni a gyerekekkel az igényes és jó zenét" – emelte ki.

A szeptember huszadikai koncertről elárulta, hogy az általuk lejegyzett kompozíció a szúfiból indul ki és a Törökország egyéb területein fellelhető tradicionális zenei motívumokat olvasztja magába. „Figyelemre méltó a szúfi zenének az a momentuma, amikor a zenészek úgymond a levegővételükkel adnak ritmikát a zenének. Ezt mi is bemutatjuk majd" – mondta.