Nyitányként annak a zeneszerzőnek az alkotása hangzik el, aki Törökország számára olyan jelentőségű volt, mint Magyarországnak Bartók, vagy Finnországnak Sibelius. Adnan Saygun műve az 1975-ben komponált Rituális tánc egyedi módon ötvözi a nyugati műzene és a török autentikus népzene elemeit. Saygun műviben a nyugati zenei szerkesztésének beható ismerete mutatkozik meg, ami keveredik a tradicionális török népdallal és kultúrával. A népi elemekre utalva Saygun hajlamos reflektorfénybe állítani a skála egy hangját, ami köré egy török mintára alapozott melódiát épít.
Ahmed Adnan Saygun török zeneszerző 1907-ben született. Édesapja matematika tanár és hittudós volt. A kis Saygun négyévesen került iskolába. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, sőt a matematika és irodalom is rendkívüli módon érdekelte. A hangszerelés és a zeneszerzés alapjait könyvből tanulta meg önképzés keretében. Éveken át a zongorázás volt mindene, 13 évesen már pénzt keresett, moziban zongorázott. Második zongoratanára magyar volt. Saygun a népek testvérré válásának igazi apostola volt. Bartók Béla legjobb és legnagyobb török barátja volt. Bartók Béla Saygunt tartotta a legalkalmasabbnak, hogy őt kövesse. Mindketten úgy értékelték, hogy a magyar és török dalok nem a kölcsönzés eredményei, hanem zenei változatok. Felesége, Szalai Irén, kiváló tehetségű művésznő volt - írta Tusnády László Száz éve született Ahmed Adnan Saygun című könyvében.
A 19. századi francia zenei élet egyik kiemelkedő figurája, Camille Saint-Saëns utolsó, V. zongoraversenye (F-dúr ?Egyiptom?, op. 103) más miatt izgalmas. A francia zeneszerző téli egyiptomi vakációja alatt írta Luxorban, 1896-ban, és benne számos Európán kívüli zenei világ jellegzetességeit vegyíti. Az 1976-ban született szólista, Emre Elivar DAAD-ösztöndíjjal tanult Németországban ? ma is Berlinben él ?, repertoárját szellemileg és technikailag egyaránt a legigényesebb alkotások határozzák meg, nem véletlenül csapott le rá az egyik nagy lemezkiadó cég. Számos felvételt készített, többek között Schumann?s Szimfonikus Etűdjeit is lemezre vette, amely kiváló kritikákat kapott nemzetközi szinten. A 2010 júniusában Schumann koncertjét, melyet a szerző születésének 200. évfordulójának tiszteletére rendeztek, az EBU (Európai Műsorsugárzók Uniója) 50 országban közvetített.
Az est karmestere a Saygun szellemi és tudományos hagyatékát is ápoló Bilkent Egyetem Szimfonikus Zenekarának művészeti vezetője, Iş?n Metin. A kiváló dirigens a koncert második felében a romantikus szimfonikus zene egyik emblematikus alkotását dirigálja Robert Schumann III. szimfóniáját (Esz-dúr ?Rajnai?, op. 97). Ebben Robert Schumann állítólag azokat az élményeit, benyomásait örökítette meg, amelyeket feleségével, Clarával tett Rajna-vidéki utazása során szerzett, innen származik a mű alcíme is. A török karmester számos kiemelkedő együttessel és zenekarral dolgozott hazájában, valamint világszerte Ausztráliától Oroszországig. Szimfonikus repertoárja Bachtól Mahlerig széles skálán mozog, érdeklődése központjában Mozart, Beethoven, Brahms, Schumann, Csajkovszkij, Sibelius és Rachmaninov, a 20. századi valamint a török zeneszerzők állnak. Hangversenyek és lemezfelvételek vezénylése mellett zeneszerzőként is számon tartják. 2009-ben az UNICEF- Törökország Iş?n Metint, mint karmestert és a Bilkent Szimfonikus Zenekart a szervezet jószolgálati nagykövetének nevezte ki.
