"Határozottan az a véleményünk, hogy hibás lépés. Káros következményei lehetnek a bocsánatkérésnek" - mondta a civil internetes aláírásgyűjtő akcióról Metin Gurak. Nem fejtette ki, mire gondolt, de egyes törökországi vélemények szerint a kampány alapot teremthet jóvátételi igényeknek és hátráltathatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, melyek célja segíteni Törökország és Örményország közeledését.
A csoport internetes nyilatkozatában a többi között az áll: "Nem tudom összeegyeztetni lelkiismeretemmel annak a nagy katasztrófának a tagadását és érzéketlen kezelését, amelyet 1915-ben éltek át az Oszmán Birodalomban élő örmények... Osztozom örmény testvéreim fájdalmában, és bocsánatot kérek tőlük". A történtek népirtásként való nyilvános elismerését törvény tiltja Törökországban, s a szó használatát a kezdeményezők is kerülték.
A vezérkarhoz hasonlóan Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök és török nacionalista körök a héten szintén elutasították a bocsánatkérés gondolatát. "Nem követtem el bűnt, miért kellene bocsánatot kérnem?" - fogalmazott a kormányfő. Az aláírásgyűjtés nem alkalmas másra, mint "bajkeverésre, a béke megzavarására és az eddigi eredmények megsemmisítésére" - tette hozzá. Abdullah Gül államfő viszont elhatárolódott a bíráló nyilatkozatoktól, és a török demokrácia érettségének bizonyítékaként üdvözölte a kampányt.
A bocsánatkérő kampányt hétfőn indították el, s péntekig közel 14 ezren csatlakoztak hozzá. A kezdeményezők - értelmiségiek, újságírók, jogászok és emberi jogi aktivisták - egy évig szándékoznak nyitva hagyni a nyilatkozatot az aláírók előtt. Két, "Nem kérek bocsánatot", illetve "Bocsánatkérést várok (az örményektől)" címmel, ugyanaznap elindított ellenkampányban több mint 33 ezer aláírás gyűlt össze.
