Mint Plesznivy Edit kifejtette, megfelelő tudományos hátteret biztosít a pszichiáterek, pszichológusok és más szakemberek részvételével megalakuló tudományos tanács. "Ez a biztosítéka a komoly szakmai felügyeletnek. Egyben marad, s méltó helyre kerül ez az orvosi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt jelentős anyag" - emelte ki a művészettörténész-muzeológus, hozzátéve, hogy a Teréz körúton alakítanak ki egy kis múzeumot és kutatóhelyet.
Plesznivy Edit kitért arra, hogy a kollekciót Seilig Árpád elmeorvos alapította az 1910-1920-as években, amikor a "Lipót" másodorvosaként betegei alkotásait kezdte el gyűjteni. Jelenleg mintegy ezer műtárgy található a kollekcióban, amely két részre oszlik: az intézetben kezelt művészek alkotásaiból, valamint a nem hivatásos alkotók műveiből áll.
Az ismertetés szerint a második világháború előtti időkig, amikor nem léteztek gyógyszerek, a pszichiátriai betegek "kezelése" elkülönítésükből, elzárásukból állt. Az ebben a korszakban született megdöbbentő erejű alkotások a betegeket gyötrő szörnyű látomásokat tükrözik, rajtuk a klasszikus téboly megnyilvánulásai figyelhetők meg.
Mint Plesznivy Edit elmondta, a hivatásos alkotók közül a gyűjtemény egyebek közt Zórád Géza festőművész néhány vásznát, Nemes Lampért József Párizsban készült tusrajzát tartalmazza. A "Lipót" lakója volt nyolc éven át Gulácsy Lajos is, ám a festőművésznek ekkor már annyira súlyos volt az állapota, hogy nemigen alkotott, a gyűjtemény így csupán a kórrajzát őrzi.
Az alkotók többsége azonban amatőr volt, aki spontán, öngyógyító módon jelenítette meg látomásait. A művészetterápiát ugyanis csupán a múlt század '60-'70-es éveiben kezdték el alkalmazni. Plesznivy Edit kuriózumként megemlítette, hogy a gyűjteményben megtalálható Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve, ugyanis mindent összeszedtek, ami az elmebajjal kapcsolatos. Ennek jegyében került be a kollekcióba a "Matuska-ügy", a biatorbágyi viadukt 1931-es felrobbantásának teljes sajtóanyaga is, de akad Matuska Szilvesztertől néhány rajz és festmény is.
A gyűjtemény része a Szálasi Ferenc 1938-as politikai röpirata alapján készített elmeorvosi vélemény. "A röpiratot az egyik országgyűlési képviselő küldte el egy pszichiáternek, aki csupán az írást véleményezte. Ennek a kézirata is megtalálható a gyűjteményben" - mondta. Plesznivy Edit érdekességként említette Havas Gyula pszichiáter listáját, amelybe az ókortól az 1940-es évekig olyan képzőművészek kerültek, akik bizonyítottan valamilyen elmebetegségben szenvedtek.
(Múlt-kor/MTI)
