Történetek a kastélykönyvtárból

A több mint 250 éves könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics Kristóf volt, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei. Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. 1799 és 1801 között ő építtette és rendeztette be a könyvtári épületrészt – meséli  Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. György a néhány ezer kötetes könyvtárat a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a szűkebb nyilvánosság, azaz a Georgikon tanárai, hallgatói számára. Szabályozta a könyvtár használatát, és a felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette.

A könyvállomány a második világháborúig ötvenezer kötetre gyarapodott. A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt, és az egyetlen, amely a háború során nem károsodott. A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy miután a Vörös Hadsereg 1945. március 30-án megszállta Keszthelyt, a szovjet városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget, így a könyvtárterem és kincsei nem estek áldozatul a fosztogatásoknak. Kárt mindössze egy, a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek mintegy harminc könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba és az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére ekkor kapta a Helikon nevet.

Azt is megtudom, hogy sok értékes könyvet, a kéziratokat, ősnyomtatványokat, a Keszthelyi- és a Festetics-kódexet a Széchényi Könyvtárba szállították. Az 1950-es évek elején, a szerzetesrendek feloszlatása és a többi nemesi könyvtárak (Sigray Antal – Ivánc, Verebi Végh Gyula – Bozsok) felszámolása után több száz könyvtári dokumentum került a Helikon Könyvtár állományába. 1958-ban az Országos Széchényi Könyvtár és a Balatoni Intéző Bizottság közreműködésével létrehozták a Balatonica különgyűjteményt. Az 1970-es években az Esterházy család könyvtárának 337 példányával, majd a nádasdladányi kastély gyűjteményének 904 könyvtári tételével, később pedig a dégi Festetics-kastély gyűjteményével gazdagodott a könyvtár.

A gyűjtemény megközelítőleg hatvan százalékban idegen nyelvű, főleg latin és német, de megtalálhatók itt a főbb világ- és más nyelveken írt dokumentumok is. S bár egy könyvtár esetében nagyon nehéz megmondani a pontos kötetszámot, hiszen egy metszet vagy egy kotta ugyanúgy könyvtári dokumentumnak számít, mint egy huszonnégy kötetes lexikon, a jelen pillanatban is gyarapodó e-Corvina elektronikus katalógusban több mint hetvenezer tételnél járnak a keszthelyi kastélykönyvtár szakemberei, ám még több szakcsoport vár feldolgozásra. Az állomány nagysága így több mint nyolcvanezer „könyvtári egység”, amely a könyveken kívül a kotta- és folyóirattárat, a térképeket és a metszetgyűjteményt is magában foglalja.

Szendrey Júlia Keszthelyen, az újmajori városrészben született; édesapja, Szendrey Ignác a Festeticsek tiszttartója volt.

Megnézem, milyen kötetek találhatók a galéria könyvespolcain, és amit látok, lenyűgöz. Ékes latin feliratok alatt értékesebbnél értékesebb kiadványok sorakoznak eredeti kötésben. Van itt filozófiai, orvostudományi, pedagógiai, teológiai, politikai, jogtörténeti, magyar szépirodalmi mű, országgyűlési jegyzőkönyvek, természettudományi munkák is.

– A könyvtár muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics I. Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, amelyek a polcok felett elhelyezett táblákon is olvashatók. A könyvállomány a külön gyűjteményekkel együtt ma meghaladja a 86 ezer darabot – magyarázza Kériné Ódor Orsolya, a Keszthelyi Helikon-kastély könyvtárának munkatársa, és arra is felhívja a figyelmemet, hogy a galérián található kötetek közül az orvostudományi művek a legértékesebbek. Engem azonban a klasszikus magyar irodalom érdekel. Az eredeti kiadású könyvek között kutatva megtalálom mások mellett Eötvös Károlyt, Vas Gerebent, Jókait, Széchenyit és Petőfi Sándort. Szintén eredetiben őrzik Kazinczy Ferenc levelezésének egy részét.

Arra kérem a főigazgató asszonyt, mutassa meg a könyvtár féltve őrzött, különleges kiadványait.

– Se szeri, se száma a könyvtárunkban található értékes dokumentumoknak. Például az egyik ősnyomtatvány Temesvári Pelbárt, a középkori Magyarország egyik jelentős író-prédikátorának az egyházi év ünnepeire szánt prédikációs gyűjteménye, amelyet Sermones Pomerii (azaz A Gyümölcsöskert beszédei) címmel 1499-ben adtak ki. Orsolya néhányat elővesz ezekből a kincsekből. Előkerül a kastélykönyvtár legértékesebb darabja, az első, Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, egy fametszetekkel illusztrált Biblia. Sylvester János a latin és a korábbi magyar fordítások figyelembevételével Erasmus görög kiadása alapján fordította. E munkájáról az első adat az 1536-ban Nádasdy Tamáshoz írt levelében található; a fordítás nagy részével ekkor már készen volt.

A kastélykönyvtár értékes gyűjteményéből egy igencsak súlyos és tekintélyt parancsoló szentírásra is felhívja a figyelmemet a két szakember. Két kötete körülbelül húsz kilót nyomhat, vörös bőrkötésén arany jelzések igazolják, hogy nem akárki birtokolhatta.

– Az angol nyelvű, vörös szattyánbőrbe kötött Biblia a keszthelyi Festetics család első hercegasszonya, Lady Mary Hamilton tulajdona volt. Herceg Festetics II. Taszilóval kötött házassága után e nagyon becses és értékes munka is Angliából érkezett a nemes hölgy új otthonába. A kötetek súlya több mint tíz kiló. Ez a rézből készült kötéstáblák vázának, valamint a még mindig nagyon jó állapotban lévő virágmintás rézkapcsoknak köszönhető. Mindkét kötet borítójának közepén Viktória angol királynő koronás monogramja látható. Érdekesség, hogy Lady Mary Hamilton édesanyjának, Badeni Máriának is keresztanyja volt Viktória királynő. Az illusztrációkat Francis Firth neves angol fotográfus készítette, aki életének jelentős részét szánta arra, hogy végigfényképezze a Szentföld, valamint a Közel-Kelet nevezetes helyeit.

A bibliák mellett személyes kedvencem lett az az 1617–18-ból származó térképgyűjtemény, amely gazdagon kimunkált illusztrációival igazi ritkaságnak számít nemcsak Keszthelyen, hanem a világon is. Orsolya a következőket meséli róla: „Ez az egész földkerekség városait bemutató térképgyűjtemény hatodik darabja. A kiadók Georg Braun esperes és Abraham Hogenberg flamand festőművész és miniatürista, akinek kézzel festett térképeit tartalmazza. Többek között megtalálható benne az akkori Magyarország több mint egy tucat jelentős városának, várának képes ábrázolása. Kiemelendő Buda ábrázolása, amely a török időket szemlélteti.”

A Helikon Könyvtárban megtalálható legrégebbi könyv, pontosabban ősnyomtatvány Thuróczy János Chronica Hungarorum című, 1488-ban megjelent, latin nyelvű krónikája. – Az ősnyomtatványok időszaka az 1456-tól 1500. december 31-ig terjedő időszakot foglalja magában. A nyomtatásra szánt különféle könyveket, dokumentumokat fabetűkkel szedték, aztán 1501-től a fémbetűk vették át a helyüket. A Budai krónika után ez a második, nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja. Először 1488 márciusában, Brünnben adták ki (ez a színes és szebb kivitelű változat). A gazdagon illusztrált brünni kiadás sikere is közrejátszhatott abban, hogy Theobald Feger kiadó néhány hónappal később Augsburgban újra közreadta a krónikát (sajnos már csak színezetlenül). Az augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Ez a változat található meg a Festetics család könyvtárában. A krónikát negyvenegy magyar királyt és vezért ábrázoló fametszettel illusztrálták, többek között az Árpád-házi királyok ábrázolásaival. 1470-ig dolgozza fel Magyarország történetét. Az első oldal hátlapján Mátyás király és Beatrix királyné címere látható a magyar korona tartományainak címerei által körbefoglalva. A második oldal előlapját Szent Lászlónak a leányrabló kunnal vívott harcát ábrázoló kép foglalja el.

– Werbőczy István Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve a magyar nemesi szokásjog első tudományos összefoglalása, rendszerezése – mondja Orsolya. – II. Ulászló „híveinek folytonos panaszai által ösztönözve «adott megbízást Werbőczynek, hogy» az ország jogait, törvényeit, bevett és elfogadott szokásait és rendeleteit, melyek szerint az országban, kiváltképp a királyi udvarnál, a peres ügyek elintézése, eldöntése és az ítélet hozása történni szokott”, gyűjtse egybe és foglalja könyvbe. Munkáját 1504-ben kezdte el összeállítani, és 1514-ben fejezte be. Akkor azonban a Dózsa György-féle parasztfelkelés miatt a királyi jóváhagyást tartalmazó okmányra nem került pecsét, nem is hirdették ki, így nem emelkedett törvényerőre. A király a hiány pótlása nélkül 1516-ban meghalt. Werbőczy a munkát 1517-ben saját költségén kinyomatta és eljuttatta a vármegyékhez, ahol a bíróságok használni kezdték. A magyar szokásjog meghatározó gyűjteménye 1848-ig volt érvényben.

A kastélykönyvtár részletes programjáról itt lehet tájékozódni.

A teljes írás a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható.

Fotók: Éberling András