fbpx

Trianonra emlékeztető kiállítás nyílt a Bélyegmúzeumban

„Darabokra szaggattatol.” Trianon 100 – Összetartozás 1100 címmel nyílt kiállítás csütörtökön a budapesti Bélyegmúzeumban.

„Rendhagyó és különösen izgalmas mindaz, amit a mai kiállítás kínál: filatéliai szempontból, a korabeli bélyegek tükrében szemlélni a trianoni merénylethez vezető utat, a merénylet által okozott kényszerpályákat, valamint ezen pályákról az életösztön által diktálta kitörési kísérleteket” – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Kiemelte, hogy „a sorsfordító idők sodrában a bélyegek mindig olyan felértékelődő miniatűr kordokumentumok, amelyek a kortársaknak vagy az utókornak segítenek értelmezni a valóságot, s így van ez a trianoni bélyegeinkkel is”.

Trianoni történetünk – akár száz esztendő után is – azért érdemes a folyamatos értékelésre és értelmezésre, hogy utódainkkal, gyermekeinkkel és unokáinkkal soha többé ne történhessen meg az, ami elődeinkkel, dédszüleinkkel és nagyszüleinkkel történt a XX. század elején, és ami aztán Trianonban teljesedett ki – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: „A politikai felelősség mindig eredményfelelősség, és azt mindig a politikusok viselik, ám az árát mindig a nemzet egésze fizeti meg.”

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Elekes Attila André grafikusművész a „Darabokra szaggattatol.” Trianon 100 – Összetartozás 1100 című kiállítás megnyitóján a budapesti Bélyegmúzeumban

A házelnök kijelentette: mi, mai magyarok 101 esztendővel Trianon után, 31 esztendővel a kommunizmustól és 11 esztendővel a posztkommunizmustól való megszabadulásunk után pontosan ugyanazt kívánjuk Európa – és benne Közép-Európa – minden nemzete és országa számára, amit önmagunk számára: európai együttműködésre képes önrendelkező nemzeti államot, nemzeti önazonossághoz való jogot minden európai embernek és saját értékeiket megőrző, saját érdekeit pedig másokkal egyeztetni képes öntudatos nemzeti közösségeket.

A hétfőtől látogatható tárlaton többek között idegen hatalmak megszállási felülnyomásaival ellátott sorozatok, helyi kiadások, tábori levelezőlapok és levélzárók láthatók.

– Ezen bélyegek segítségével nemcsak emlékezünk, hanem visszaforgatjuk az idő kerekét, és nyomon követhetjük az akkori időszak emberi sorsokat eldöntő változásait – emelte ki Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke.

A tárlat a trianoni békediktátum előzményeinek áttekintésével indul, az 1918/1919-es forradalmakon, az első világháború, a gazdasági világválság eseményein keresztül az 1947-es párizsi békeszerződésig vezeti el az érdeklődőket.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A rovat további cikkei