A közlemény kiemeli: a kormány célja, hogy a magyar egyetemek ne egymással versenyezzenek, hanem nemzetközi szintéren állják meg a helyüket, ez pedig évről évre megvalósul a nemzetközi rangsorok tekintetében, hiszen továbbra is tizenkét magyar intézmény van a világ legjobb öt százalékában, amelyek most minden eddigi teljesítményüket felülmúlták.
Az 5 széles területen 3 egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javított korábbi pozícióján.
Az egyéni területeken 5 magyar intézmény javított, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
A korábbi helyezések mellett 8 magyar egyetem új egyéni, tantárgyakhoz köthető területeken is pozíciót szerzett. A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem.
„A megújult magyar egyetemek sikere erősíti az országot, a nemzetet, emellett valós versenyképességi programot kínálnak. Sikerük kulcsa az, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak, annak ellenére is, hogy Brüsszel ellenérdekelt félként avatkozik be a magyar egyetemekkel szemben. Bármilyen szél is fúj Brüsszel felől, nem mondunk le az Egyetemek 2030 programban tett célkitűzéseinkről, azaz, hogy 2030-ra legyen a világban legalább 1 top 100-as egyetemünk, európai összevetésben pedig több is.” – emelte ki Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.
