Túl lehet-e élni a poklot?

A második világháború végén Sztálin parancsára, kollektív büntetésként százezreket hurcoltak el ártatlanul a vesztes Magyarországról a győztes Szovjetunióba. Ezek a modernkori rabszolgák ? többségében svábok ? hosszú éveket töltöttek idegen földön, embertelen körülmények között a Gupvi kényszermunkatáboraiban. Amikor a negyvenes évek végén hazatérhettek, elhurcolásukról, az úgynevezett malenkij robotról Rákosi parancsára soha sehol senkinek nem beszélhettek.

Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket ?egy kis munkára?, három hét kukoricatörésre.

Irén, aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Ám a megszállóknak kegyetlen tervük van a nőkkel: marhavagonokban egy ukrán munkatáborba szállítják őket, ahol embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival, aki megtanítja neki, hogyan lehet túlélni a poklot. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik, melynek hatására az embertelen világ megtelik élettel. Az Örök tél című filmmel a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila és Köbli Norbert ? a Gulág-Gupvi Emlékév támogatásával ? a malenkij robot némaságra ítélt áldozatainak szeretne méltó emléket állítani.

A film február 3-ai sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a Gulág Emlékbizottság fontosnak tartotta, hogy a Gulág Emlékév keretében minden műfajban értékes alkotások születhessenek. Magyarországon minden tizenkettedik embert érintett az említett malenkij robot, azonban a téma feldolgozottsága viszonylag szűkös ? hangsúlyozta Rétvári Bence, majd kiemelte: több alkotást, köztük további filmeket, zenés produkciót (A Gulag virágai), hangversenyt és kiállítást is támogat az Emlékbizottság, ám az Örök tél című film olyan nagyszabású mű lesz, mely ?viszonyítási pont lehet majd a Gulággal és az ott történtekkel kapcsolatban?. ?Fontos, az emlékezetpolitikában mellőzött, nem kellőképpen feldolgozott témát választottak az alkotók? ? említette meg Lajos Tamás, a film producere, aki elárulta: a forgatás február 26-án kezdődik és a tervek szerint április közepe felé le is zárul. Jelenlegi állás szerint 2018 februárjában mutatják majd be a filmet.

Köbli Norbert forgatókönyvíró a sajtótájékoztatón elmondta: nagyapja hadifogoly volt a második világháborúban, ennek súlyát pedig nemcsak az ő gyerekei, hanem a család többi generációja is megérezte. Észrevétlenül is hordozzuk ennek az időszaknak az örökségét ? hangsúlyozta Köbli Norbert. Ez a film nem a Gulág, hanem a Gupvi világát mutatja be: az Ukrajnában található kényszermunkatáborokba elsősorban sváb származású embereket szállítottak, többek között magyarokat is. A körülmények hasonlóak voltak, mint a náci haláltáborokban, ám a végső megsemmisítés helyett egyszerűen csak hagyták meghalni az embereket ? mondta el Köbli Norbert, majd hozzátette: többségük 1949-ben térhetett haza úgy, hogy soha senkinek nem beszélhet azokról a szörnyűségekről, melyeket átélt. Ezek a történetek tehát szinte teljesen feldolgozatlanok, így ?szívügy és közügy, hogy el legyenek mesélve?.

?Furcsa helyzet néhány héttel a forgatás előtt beszélni a filmről? ? kezdte beszámolóját Szász Attila, az Örök tél rendezője, aki rögtön hozzátette: a történet már biztos lábakon áll. ?Ez nem egy tabló lesz, hanem egy személyes történet?, melynek egy nő áll a középpontjában. Az embertelen körülmények bemutatását nem lehet elkerülni, ugyanakkor nem ez kerül a film fókuszába ? mondta el.

Az Örök tél színészközpontú film lesz ? említette meg Szász Attila, melynek kapcsán a Kultúra.hu megkérdezte: milyen szempontok alapján választották ki a szereplőket? ?Elsősorban a színészi képességeket vettük figyelembe, hiszen a legtehetségesebb színészeket próbáltuk meg kiválasztani. A szerepet mindenki casting alapján kapta meg, a két főszereplő ? Gera Marina és Csányi Sándor ? esetén azt is kipróbáltuk, működik-e köztük a kémia.

Egy apró kulisszatitkot árulok most el, de az is fontos szempont volt, hogy milyen alkatú a színész.

Ezt a táborban uralkodó körülmények miatt volt szükséges figyelembe venni, illetve azért, mert nem lineárisan vesszük fel a filmet, így nincs idő arra, hogy forgatás közben kezdjenek el fogyni a színészeink. Sándor már le is adott tíz kilót.?

Az Örök tél középpontjában tehát a színészek és kimondottan egy női karakter áll, melynek kapcsán a rendező a Kultúra.hu-nak elmondta: ?abszolút Irén személye áll a fókuszban, ő a főszereplő. A Félvilágban is három főszereplőnk volt, és A berni követben is volt egy ilyen hármas. Ezekben az alkotásokban nem döntöttük el, hogy kivel menjen a közönség, mivel mind a három karakter érdekelt minket, de ahogy említettem, itt az Irént alakító Marina a főszereplő. Az ő szemszögéből látjuk az eseményeket, az ő érzéseit próbáljuk megjeleníteni, az ő lelki világába igyekszünk betekinteni, és mivel a történet szerves részét képezi egy párkapcsolat kialakulása, azt is a nő oldaláról tudjuk megmutatni, hogy miképpen lép be egy kapcsolatba valaki, akinek otthon családja van.

A filmben felmerülő kérdéseket női szemszögből közelítjük meg,

és eddig azt a visszajelzést kaptuk a színésznőktől, hogy sikerült hitelesen eltalálni ezt a szemszöget.?

Az Örök tél női főszereplője, Gera Marina nagy megtiszteltetésnek és hatalmas kihívásnak tartja Irén szerepét, a Rajmundot alakító Csányi Sándor pedig megjegyezte: a forgatókönyv rendkívül izgalmas, a film pedig olyan emberekről fog szólni, akik élni akarnak. Bármilyen embertelenek is a körülmények, mégis megszületik valami szép és érzelmes: ?egy férfi megtanít élni egy nőt?.

Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond