Interjú itthonmaradásról, szórványról, gyümölcsészetről, oktatásról a Mezőségben – Tündérkert-avatás előtt. Válaszúton, a Mezőség kulturális-szellemi központjában egy régi álom valósul meg: Tündérkertet avatnak. Az őshonos és tájfajta gyümölcstermesztés a Kolozs megyei településen zajló mezőgazdasági oktatásban részt vevő fiatalok számára az itthon maradás fontosságát is megerősíti. Balázs-Bécsi Gyöngyivel, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökével beszélgettünk.
Milyen fákat ültetnek el szeptember 18-án a Tündérkertben?
Körte, szilva, cseresznye, többféle almafajta, olyanok, amelyek Mezőségen is voltak korábban, de most már nagyon keveset találunk belőlük. A régi, hagyományos gyümölcsfák, és itt lesz köztük Petőfi körtefája is. Válaszúton, azon a helyen, amely Mezőség egyik kulturális-szellemi, erős központja. Itt nagyon sok ember megfordul. Csak a táborainkban idén is több mint ezer ember vett részt, egész évben itt vannak a diákjaink, ugyanakkor több ezren látogatják a gyűjteményt, és nagyon sok közművelődési, népművészeti programunk van
Hogy jött létre a kert?
Csókási-Budaházi Attila, az Első Partiumi Tündérkert, Kőszegremete kezdeményezője kereste meg Bántó Dániel szaktanárt, az alapítvány munkatársát. Így kerültek Válaszútra a gyümölcsfacsemeték – és így valósul meg a Tündérkert-avatás.
Mit ad majd a Tündérkert a Válaszúton tanuló gyerekeknek szó szerint és átvitt értelemben? És mit jelent Önnek?
A Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett szórványkollégiumba Kolozs megye szórványtelepüléseiről érkeznek gyerekek. Mezőgazdasági szakképzés is zajlik itt – ide öt megyéből érkeznek nyolcadik osztályt végzett fiatalok. Az Alapítvány régi álma, hogy Válaszúton a kúriát, a néprajzi gyűjteményt körülvevő gyümölcsösből Tündérkertet varázsoljanak, és most itt van a lehetőség. Többszörösen örülünk neki, hiszen mostantól Kallós Zoltán szellemisége mellett Válaszúton lesz Petőfi körtefája is. És nemcsak ez az egy fa, hanem körülötte 40, a tájra jellemző gyümölcscsemete is. A szó szoros értelmében is aduk a diákoknak: amikor leendő végzőseink hazamennek, vinni fogják magukkal ezeknek a fáknak az oltványait is a Tündérkertünkből. Ezzel arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy nézzenek körül a településükön, hogy milyen régi gyümölcsfafajtákat találnak, és azokról gondoskodjanak. És ha valami már nincs meg helyben, akkor az itteni Tündérkertből telepítsék vissza.
Mit jelent a szórványban élőknek a válaszúti kollégium?
Ez a kollégium azért fontos a környéknek, mert azoknak az alsó tagozatos gyerekeknek, akiknek nincs lehetőségük a saját településükön magyarul tanulni, itt lehetőséget adunk. Kolozs megyéből 38 településről járnak ide diákok. Köztük egészen picik is – az idei tanévben négy-öt éves gyerekeink is vannak. Itt kapnak egy alapot, amely azért kiemelten lényeges, mert ha nem tudják őket bevezetni a magyar oktatási rendszerbe, akkor ötödik osztály után nincs továbbtanulási lehetőségük magyarul. Ha nem tanulnak meg magyarul írni-olvasni, akkor nem tudnak ötödik osztálytól magyar nyelvű tanintézménybe járni. Itt mi megalapozzuk a tudásukat, majd továbbküldjük őket Szamosújvárra, ezzel megerősítve az ottani osztályokat és iskolát. Ennek is köszönhetően jött létre a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum – így működik az oktatási programunk. Aki később Szamosújváron akar maradni líceumban, az ott marad, aki mezőgazdasági szakoktatásba akar jönni, az visszajön hozzánk, vagy ha a kolozsvári Református Kollégium szakoktatási részét választja, akkor oda tud elmenni továbbtanulni. Vagyis a mi alsó tagozatunk nélkül ezek a gyerekek nem kerülnének be sem Szamosújvárra, sem Kolozsvárra.
Ezen kívül még Nagysármáson is működik a Kallós Alapítvány szórványkollégiumához hasonló iskola. Az az intézmény hogyan jött létre?
Nagysármás Maros megye peremvidékén található. Az ottaniak kérésére, a válaszúti kollégium mintájára hoztuk létre azzal a céllal, hogy a meglévő 1–8. osztályos magyar tagozatot meg tudják tartani, azaz ne vonják össze az osztályokat. Az ott nyolcadik osztályt végzett gyerekek vagy Szamosújvárra mennek továbbtanulni, vagy ide, Válaszútra. Olyan szülő is van, aki anyagilag megengedheti magának, hogy elvigye Vásárhelyre a gyereket, és ott valamelyik kollégiumban fizesse a továbbtanulását. De a szülők nagy része nem engedheti meg magának, így aki Szamosújvár mellett dönt, az odamegy. Így zárjuk az oktatási programunkat tulajdonképpen, hogy azt a gyereket, akit mi ide behozunk, követni tudjuk végig az oktatási folyamaton. Nem csak addig figyelünk rá, míg iskolás: általában azt is tudjuk, hogy mi lesz vele, miután befejezi az iskoláját.
Mit gondol, mit tud adni egy mezőgazdasági képzés a szórványban?
A településeken nagyon sok olyan föld van, amit nem művelnek, és újra kell tanítani ezt a generációt, hogy földművességből meg tudjon élni, illetve megdolgozza a földjeit, még akkor is, hogyha másfajta munkát is vállal mellette. Nagyon sok olyan diákunk van, aki már kiment a kollégiumunkból – amely már tíz éve működik, és mintegy 130 gyerek ment ki tőlünk –, és mindenki megtalálta a helyét. A társadalomnak hasznos tagjai olyan értelemben, hogy munkájuk van és el tudják tartani magukat. A szakiskolák nagy része olyan gyerekekből áll, akik iskolai kudarcok miatt hallani sem akartak arról, hogy továbbtanuljanak. Válaszút viszont egy olyan biztonságos környezetet jelent számukra, ahol a szakiskolát biztosan befejezik, és kapnak egy szakmát.
Az önöknél végzett fiatalok elvándorolnak a tudással, vagy itthon maradnak? Mi a tapasztalat?
Ezek a fiatalok ennek a képzésnek köszönhetően itthon maradnak, kevésbé fognak elvándorolni, és ha egy-két évre el is mennek, hazatérnek. Erre nagyon sok példát tudok mondani. Nem mondtuk soha nekik, hogy ne menjenek. Mindig biztatjuk őket, hogy fejezzék be az iskolát és menjenek, nézzék meg, hogyan működik máshol a világ. Mindenik megtapasztalja azt, hogy valóban sok pénzt lehet keresni, viszont, ha azt itthon befekteti, a földjeit és a házat rendezi, segít a szüleinek, az mégiscsak más, jobb. Tehát a jövőjüket itt képzelik el, nem külföldön. Elmennek, megtapasztalják, látják, de azért érzik, hogy nem ott van a gyökerük, hanem itt van a család, itt van az a közösség, aki figyel rá, aki segíteni tud, ha bajba kerül. Mi pedig mostantól a szellemiség és a tudás mellett csemete-útravalóval indítjuk el őket.
Az alapítványt Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató hozta létre 1992-ben. Szállóigévé vált mondása lett az intézmény mottója is: ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”. A Kallós Zoltán Alapítvány három fő tevékenységi köre az oktatás, a közművelődés és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása. Missziója a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, valamint ezek átadása a fiatal nemzedékeknek – írják az alapítvány honlapján. „Tudjuk, hogy megmaradásunk titka anyanyelvünk ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. 27 éves munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték felfrissített tartalommal átörökíthető. Ezért hisszük, hogy mindazok, akik betérnek Válaszútra, olyan útravalót kapnak, ami értékét vesztett korunkba támpont, követendő értékrendet tükröz.”
A Kallós Zoltán Alapítvány
Az interjú eredeti megjelenési helye a tunderpajta.kultura.hu oldal. Az interjút készítette: Péter Beáta
A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti szórványkollégiuma és a kőszegremetei Első Partiumi Tündérkert közös szervezésében szeptember 18-án 12 órától ültetik el Petőfi körtefáját, valamint negyven tájfajta gyümölcsfacsemetét Válaszúton, az újonnan létrejövő Tündérkertben.
