A kulturális turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai idegenforgalom területén: az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket megvitató nemzetközi konferenciának szeptember 16-án Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Eger adott otthont. A Gárdonyi Géza Színházban megrendezett eseményen egyebek mellett a kultúra és a marketing viszonya, a kulturális turizmus intézményrendszere, illetve a köz- és magánszféra e területen való együttműködése is terítékre került. A megjelent szakemberek - köztük Rubovszky Rita, a Hungarofest Nonprofit Kft. igazgatója és Szalay Tamás, a Pécs 2010 Menedzsment Központ kulturális igazgatója - egyetértettek abban, hogy a kultúra és a turizmus nem létezhet egymás nélkül. Ahogy a konferencia egyik alapvetése is fogalmaz: "a turizmus önmagában kultúra, nem egy ága a turizmusnak, hanem egyben az oka és a célja".
 |
Rubovszky Rita az előadásában hangsúlyozta: a kulturális turizmus az egyik húzóágazata lehet ennek az országnak, ezért érdemes kiemelten kezelni. A konferencia megszólalói amellett, hogy a társadalmi összefogást, a lakosság személyes bevonását szorgalmazták, elsősorban a közönség aktivitásának elősegítését, a személyes élmény kialakítását jelölték meg a legfontosabb feladatként. A konferencián világossá vált: a turisták azokat a helyeket preferálják, ahol a helybeliek is jól érzik magukat. Rubovszky Rita rámutatott: mindennél fontosabb, hogy a helyiek magukénak érezzenek egy turisztikai attrakciót. Egy, az igazgató által felvázolt közvélemény-kutatás, illetve az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a kultúra a magyar ember számára rendkívül statikus, leginkább egy intézmény képzetéhez hasonlítható. Emiatt különösen nagy az igény az aktív részvételen alapuló, személyes, életre szóló élményt nyújtó események megrendezésére.
Ennek egyik különleges példáját mutatta be a francia Alexandre Basdereff marketing-szakember: az "Ünneplő épületek" névre hallgató kezdeményezés egy-egy település szomszédos épületeinek lakóit mozgósítja kollektív együttlétre. A spontán összejövetel egy lakótömb udvarán, vagy akár a járdán is helyet kaphat: lényege, hogy a lakók az önkormányzattal együttműködve közösségi élményt hoznak létre. Az ötlet már számos országban aratott osztatlan sikert - így valósulhatott meg az "Európai szomszédok napja" -, a kezdeményezést pedig a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatába is beépítik.
A konferencián szó esett a magyarországi fesztiválok helyzetéről is: többen - köztük Márta István, a Magyar Fesztiválszövetség elnöke - afeletti aggodalmukat fejezték ki, hogy csúszik a fesztiválok támogatását érintő pályázatok kiírása. A külföldi magyar kulturális intézetek kapcsán Csák Ferenc nemzetközi szakállamtitkár úgy fogalmazott: fontos, hogy a magyar rendezvények elnyerjék a külföldi partnerek támogatását. Szerinte egy igazgatónak nem rendezvényszervezőnek kell lennie, hanem a kultúrát kell közvetítenie. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke hazánk emblematikus jelképeinek, a hungaricumoknak a nem megfelelő közvetítéséről beszélt: míg például Finnország remek üzletet tudott csinálni a Mikulásból, a hozzánk érkezők szinte sehonnan sem értesülnek arról, hogy mi Bartók, Kodály és Liszt országa vagyunk. Bár a megjelentek közt akadt, aki szerint a kultúra és a marketing nem összeegyeztethető fogalmak, többségük mégis elengedhetetlen és döntő eszköznek tekinti a kettő együttállását a sikeres kulturális turizmus érdekében.
