Egy francia régészcsoport szenzációs felfedezést tett Egyiptom északnyugati részén, a Nílus-delta peremén: a Kom el-Nugus nevű lelőhelyen egy közel 3400 éves település maradványaira bukkantak. A lelőhely Alexandriától mintegy 44 kilométerre nyugatra, a Földközi-tenger és a Mariout-tó között található. A feltárt város az Újbirodalom korából, a 18. dinasztia idejéből származik (Kr. e. 1550–1292), és a kutatók szerint akár Tutanhamon apja, a vallási reformjairól híres Ehnaton alapíthatta.
A mostani leletek azonban átírják a térség történelmét, új megvilágításba helyezve Egyiptom nyugati határvidékének szerepét az Újbirodalomban.
A település legérdekesebb leletei között szerepelnek azok az amforatöredékek, amelyeken Meritaton, Ehnaton és Nefertiti legidősebb leányának neve szerepel. Ez a lelet nemcsak a királyi család jelenlétére utal, hanem arra is, hogy a helyszínen királyi birtokhoz tartozó borkészítés zajlott: a kutatók szerint a márkázott termékek és a királyi birtokok védelme már az ókori Egyiptomban is ismert gyakorlat lehetett.
A feltárások során egy sztélé (vésett vagy faragott kőtábla – a szerk.) darabjait is megtalálták, amelyen II. Széthi fáraó neve olvasható, valamint egy templom maradványait, amelyet valószínűleg II. Ramszesz – a bibliai kivonulás fáraójaként is emlegetett uralkodó – tiszteletére emeltek.
A Kom el-Nugus-i felfedezés egy sor figyelemre méltó, újkori egyiptomi régészeti lelet közé illeszkedik. Nemrégiben például a brit–egyiptomi együttműködésben dolgozó kutatók felfedezték II. Thotmesz fáraó sírját a luxori Théba nyugati völgyében, ez az első fáraósír, amelyet Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezése óta találtak meg. További izgalmas lelet egy 4000 éves sír, amelyet egy francia-svájci kutatócsoport tárt fel: a sír tulajdonosa egy Tetinebefou nevű főorvos és mágus volt, aki a VI. dinasztia alatt, II. Pepi uralkodása idején szolgált.
A cikk forrása itt olvasható.
