Több, mint egy éven keresztül vizsgálták a régészek a londoni British Museumban és a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött korsók belső tartalmának maradványait, mindeddig ugyanis nem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni, hogy a fehér- vagy a vörösbor lehetett a fáraó kedvelt itala. (A kutatók a British Museum tulajdonát képező három és a kairói Egyiptomi Múzeumban található ugyancsak három korsót vizsgáltak meg.) A folyadék az évezredek során ugyanis teljesen kiszáradt és színét vesztette. A falfestményeken ábrázolt vörös, illetve lila színű bogyók pedig utalhattak szőlőszemekre is, de akár gránátalmára is, amelyből talán másfajta italt készíthettek a Nílus-vidék ókori lakói.
A spanyol kutatóknak elsőként sikerült kimutatniuk egy Tutanhamon sírjában talált boroskancsó-darabon a vörösbor színét. A barcelonai egyetem tudósai ugyanis új módszerrel vizsgálták meg az 1922. november 4-én, Lord Carter által feltárt királysírban fellelt cserepet. Maria Rosa Guasch-Jane, a csoport vezetője olyan új módszert dolgozott ki, amelynek segítségével a korsók belső felszínéről lekapart maradványokról egy különleges kémiai eljárás keretében kimutatták a kizárólag a vörösborra jellemző savat. Először is borsav nyomait találták meg rajta, azután pedig azt az anyagot, amely az idő múlásával a vörösbornak színt adó sötét vörös anthocyan festékanyagból keletkezik, a syringa-savat.
Az i.e. 1352-ben elhunyt fáraó számára minden adott volt a boldog túlvilági élethez. A sírja mellé tett használati tárgyak és jellegzetes egyiptomi élelmiszerek biztosították számára, hogy halála után se kelljen semmiben hiányt szenvednie. "Az egyiptomiak azt akarták, hogy a halottnak minden olyan étele és tárgya meglegyen, amelyekkel életében is rendelkezett" - olvasható Guasch-Jane nyilatkozata a BBC honlapján. A korabeli egyiptomi társadalomban a bort a társadalom felső rétegeinek és a királyoknak tartották fenn, és a boroskancsó gyakran szerepelt a halottak mellé a sírba helyezett tárgyak között. A kancsókon feltüntették az évjáratot, a bor készítéséhez felhasznált szőlő származási helyét és még a borász nevét is.
A rejtély tehát megoldódott, s nyilvánvalóvá vált, hogy az ősi Egyiptomban luxuscikknek számító vörösbor Tutanhamon idejében sem kerülte el a királyi palotát. A spanyol tudósok pedig a most kidolgozott módszert akarják alkalmazni más régészeti leleteknél is, hogy ezáltal tudjanak meg többet az ókori borfajtákról.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
