A Free Entry Kerékgyártó Yvonne és Kastner Judit első nagyjátékfilmje, amely eredetileg websorozatnak készült, ám a végén egy 70 perces, üde nagyjátékfilmmé érett. A Sziget-filmként is emlegetett történet arról szól, hogy Betty és V, a két tinilány beszabadul a fesztiválra, ahol a kalandok, a fiúk és a delíriumos pillanatok próbára teszik a barátságukat. A coming-of-age film hátteréről meséltek az alkotók.
Hogyan született meg a Free Entry ötlete?
Kerékgyártó Yvonne: A Free Entry kezdetben az egyetemhez köthető projekt volt, amely egy tartalomfejlesztő workshopra készült. Ide egy websorozat ötlettel pályáztam, ami akkor még egy tinilányokat követő narratív fikciós sorozatterv volt. A workshop végén támogatást nyertem a projektre, de még így is nagyon kevésnek bizonyult a nyert összeg a tervemhez. Ekkor már a két főszereplő, Barta Ágnes és Pusztai Luca is megvoltak és remekül működtek együtt. Elképesztően friss és energikus páros voltak, akikre tudtam, hogy fel lehet építeni egy filmet. Egyik éjszaka feküdtem az ágyon és eszembe jutott egy olyan emlékem, hogy a Szigeten vagyok az egyik barátnőmmel és óriási a tömeg. Az egyikünk be akar menni, a másikunk pedig ki akar jutni, és ez egy erős feszültséget szül közöttünk. Ezután az emlék után egy nap alatt lejegyzeteltem a Free Entry 30 perces változatát.
Milyen forrásokból jött létre a film?
Kastner Judit: A film eredetileg SZFE-s pénzből indult, majd Yvonne elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat a Webse pályázatán, az ezzel járó pénzt szintén felhasználtunk a filmhez. Ezt követően szállt be Huszár Viktor Dénes és Romwalter Judit koproducerként, valamint egy török cég is a partnerünk volt. A legvégén, amikor kész volt a film, pályáztunk utómunka-támogatásra a Filmalaphoz, amit szerencsére meg is nyertünk. Ennek segítségével készülhetett el a fényelés, a hang mozikeverése és a DCP kópia.
Yvonne, ez már nem az első munkád, amikor tinilányokkal dolgozol. Miért szeretsz fiatalokkal forgatni?
KY: Mert nagyon lelkesek és energikusak. A három éves forgatás elképzelhetetlen lett volna akkor, ha foglalkoztatott színészekkel dolgoztunk volna. A lányoknak kötélidegeik voltak és velük bármit meg lehetett csinálni ? persze jó értelemben. Mi mindannyian elsőfilmet csináltunk és ez érezhető volt mind lelkesedésben, mind energiában. Amikor konfliktusaink voltak, azokat is beépítettük a forgatókönyvbe.
Milyen munkamódszerrel dolgoztatok a Szigeten? Mennyire volt megírt forgatókönyv és mennyire volt improvizatív a forgatás?
KJ: Az alapok nagyon tisztán le voltak fektetve és innentől kezdve az egész Sziget egy nagy játéktérré alakult. A három év alatt nagyon szépen összefonódott a fesztivál életével a film története is.
KY: Nagyon stabil gyártási tervvel kellett dolgoznunk, mert minden időnk ki volt számolva a Szigeten. Pontos forgatókönyvem volt, amelyet a forgatási napok előtt egy hétig próbáltunk. A dialógusok azonban folyton alakultak, nekem ugyanis meggyőződésem, hogy mindig jó, ha a közös munka közben alakul a szöveg. A színészeknek fel kellett készülniük arra, hogy egy jelenetben bárki odamehet hozzájuk, esetleg beszólnak nekik a járókelők. Ezt csak úgy tudták kontrollálni, ha teljesen biztosak voltak a karakterükben: tudták, hogy meddig tart Betty, hol kezdődik V, és azzal is tisztában voltak, hogy mi a kapcsolatuk mozgatórugója.
Említetted, hogy három évig tartott a munka. A kezdeti kisjátékfilm és a végső verzió mennyire más történetet mesél el?
KY: Azt kell, hogy mondjam, hogy a koncepció mindvégig megmaradt. Ennek a filmnek 3 forgatókönyve volt, amelyeket minden évben újra írtunk. A legelső változat ugyanazt viszi véghez, mint a végső, csak itt még 30 percben gondoltunk. A nagyjátékfilm végül 70 perces, kompakt film lett, amelyet mindannyian magunkénak érzünk.
Pontosan hány operatőrrel dolgoztatok? Mit tartottak szem előtt a vizualitás megteremtésekor?
KY: Pálos Gergővel találtuk ki a koncepciót, aki most Roy Andersonnal dolgozik együtt Svédországban, ezért csak az első évben volt a Free Entry operatőre, utána Becsey Kristóffal dolgoztunk a filmen. Technikát illetően eleinte ódzkodtunk a Canon 5D-től, de végül emellett döntöttünk, mert a Szigeten csak ezzel lehetett úgy forgatni, hogy beolvadjunk a tömegbe. A koncepció része volt, hogy mindig két kamerával rögzítsük az eseményeket, mert nem akartunk lemaradni egyetlen pillanatról sem. Nagy Zágon, Szilágyi Fanni, Benkó Tomi és Cador Rida voltak a B-operatőrök. Ők ugyan kevés napot voltak kint, mégis összeforrt a munkájuk Pálos Gergő és Becsey Kristóf munkájával. Tehát összesen hat operatőrrel dolgoztunk a filmen, mégis egységes képi világot sikerült létrehozni, ami egy csodálatos dolog.
A filmben van egy álomjelenet, amely eltér a film szövetétől. Hogyan jött az ötlet, hogy a Szigetes-kavalkádból kiszakítsátok a lányokat?
KJ: A Free Entry 80 perces nyersvágottja 2 másik nagyjátékfilmmel együtt bekerült a Berlinale Talents Editing Studio-jába. Itt Yvonne Lars von Trier állandó vágójával, Molly Marlene Stensgaarddal dolgozhatott együtt, ami nagyon hasznos volt. Ha jól emlékszem, Molly vetette fel, hogy építsünk be még egy drámai fordulatot a kettejük elszakadása körül. Valami valóságtól eltávolodó momentumot javasolt, és így jött a víz alatti szegmens ötlete.
KY: Úgy érzem, hogy ez a szekvencia felfrissíti a történetet, és úgy szakadunk ki a lányok valóságából, hogy mégis benne maradunk az ő világukban.
Pár hónapja láthattunk egy videót, amit azért készítettetek, hogy felkeltsétek a dél-afrikai Die Antwoord zenekar figyelmét. Miért volt erre szükség?
KJ: Az I Fink U Freeky az egyik első zene volt, ami bekerült a filmbe. Bacskai Brigi ideiglenesen tette be az egyik jelenet alá a számot, amibe mindannyian beleszerettünk és nem tudtuk elképzelni, hogy más szóljon helyette a filmben. Hónapokig próbáltuk elérni a zenekart és kezdtünk kifutni az időből a németországi bemutató miatt. Így jött a videó ötlete. Szerencsére működött, megkaptuk a jogokat.
Milyen más zenék szerepelnek a Free Entry-ben?
KJ: A főcímdal a Dorothy?s Legs száma, szól Brains és több helyen Quimby is a filmben, valamint Superbutt. Fool About és Deutsch Gábor Anorganik több mixe lett beépítve a film atmoszférájába.
A film premierje áprilisban volt Wiesbadenben. Juci, miért épp ezt a fesztivált választottátok a Free Entry nemzetközi porondon való bemutatkozásáként?
KJ: Azért választottuk ezt, mert a berlini részvétel miatt már volt egy német háttere a filmnek. Emellett sokan ajánlották nekünk ezt a fesztivált: egyrészt mert kelet-európai filmekkel foglalkozik, másrészt pedig jó híre van a szakmán belül. A fesztiváloztatási terv kialakításakor eldöntöttük, hogy nem várjuk meg a legnagyobb fesztiválok határidejét, hanem olyan helyekre küldjük, ahol a legjobb helye van a filmnek: a coming of age-, az elsőfilmes- és a low budget filmekkel foglalkozó fesztiválokra. Wiesbadenben 10 nagyjátékfilmet mutattak be. Itt mi voltunk az egyetlen elsőfilmesek, amely azt gondolom, már önmagában is nagy dolognak számít.
Milyen visszajelzéseket kaptatok?
KJ: Az volt a benyomásom, hogy valaki amiatt tud a történettel és a lányokkal azonosulni, mert fiatal és nagyjából így él, az idősebb korosztály pedig amiatt élvezi, mert nosztalgiázik közben. A legtöbb emberből ? korosztálytól függetlenül ? én úgy láttam, a cinkosságot hozza ki a film.
Magyarországon mikor láthatja a közönség a Sziget-filmet?
KJ: A Free Entry hivatalos premierje a Sziget fesztivál -1. napján lesz. Az egyik színpadon lesz kivetítve és a dombról lehet majd nézni.
Mindketten ezzel a filmmel átestetek a nagyjátékfilmes tűzkeresztségen. Milyen tapasztalattal gazdagodtatok?
KJ: A gyártást tekintve én azt mondhatom, nem volt egy hagyományos nagyjátékfilmes tapasztalat. Az elmúlt 3 év alatt nagyjából 18 forgatási napot dolgoztunk, ami kicsit olyan volt, mintha 3 kisjátékfilmet forgattunk volna le. Gyártási szempontból az utómunka, a fesztiváloztatás és a forgalmazási terv kidolgozása volt az, amiből a legtöbbet tanultam.
KY: Én azt tanultam meg, hogy nem szabad olyan emberekkel dolgozni, akikkel nem akarsz meginni egy bambit a forgatás után. Nem szeretnék patetikus lenni, de annyit emelnék ki, hogy nem szabad félni attól, hogy személyes filmet készíts és azt, hogy az alkotói szabadság a legfontosabb. Ha görcsösen mész rendezőként a forgatásra, akkor az eredmény is olyan lesz. A Free Entry-nél nem volt bennünk az, hogy bizonyítani akarunk valakinek, csak arra koncentráltunk, hogy szeretnénk egy jó filmet készíteni.
KJ: Megvolt a varázsa a gerilla-filmkészítésnek, de a következőt azért kipróbálnánk egy kicsit kényelmesebb költségvetésből.
