A Zemaryalai Tarzi által vezetett régészcsoport a szobrot egy VII. századi kínai szerzetes, Hszüang Zeng naplója alapján fedezte fel. Eredetileg persze nem ez volt a cél: a régészek a feljegyzésekben szereplő, 300 méteres szobrot szerették volna megtalálni. A kutatók egyébként közel 30 éve keresik a hatalmas műalkotást, ám ezt nem könnyítették meg az évtizedek óta tartó háborúk. Ráadásul 1996 és 2001 között, a tálib rezsim uralma alatt minden hasonló tudományos tevékenységet leállítottak az országban.
2001 márciusában aztán sokkolta a világ közvéleményét, amikor a szélsőséges milicisták felrobbantották a világ legmagasabb Buddha szobraiként ismert bámijáni alkotásokat, mondván azok nem illenek az iszlám tanításaiba. A rombolás közel egy hónapig tartott: először légelhárító ágyúkkal lőtték a szobrokat, majd a robbantások mellett döntöttek.
Tarzi és munkatársai később az amerikai erők, majd az északi szövetség támogatásával kutattak tovább a térségben. Ennek mostanra lett meg az eredménye, és egy korábban ismeretlen Buddha darabjait fedezték fel. A szobor fejét és más részeit a szakértők szerint a IX. századi arab hódítás alatt pusztíthatták el. A feltárás helyszínét most visszatemették, hogy a maradványokat a kemény afgán tél mellett a fosztogatóktól is megóvják. A kutatások a tervek szerint a jövő nyáron folytatódhatnak majd.
Eközben a 300 méteres Buddhával kapcsolatban is új felfedezésekre került sor: eszerint a tálibok által felrobbantott szobrok - amelyeket talán újjáépíthetnek majd - egy különleges kapu részét alkothatták a hatalmas Buddha felé vezető úton.
