James Goldman Az oroszlán télen című drámáját világszerte nagy sikerrel játsszák, 1968-ban film is készült belőle. A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonórát Hernádi Judit, Oroszlánszívű Richárdot, Schruff Milán alakítja. A Szikszai Rémusz rendezte darabot december 21-én mutatja be az Orlai Produkciós Iroda.

Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: "Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni." - áll a színlapon.

A Belvárosi Színházban látható darab II. Henrik uralkodása idején játszódik. A családi viszályokat bemutató történelmi dráma rendkívül izgalmas és szövevényes történetet ígér. A darabról és annak központi kérdésköréről Hernádi Judit és Schruff Milán mesélt. "Eleonóra nagyon-nagyon okos nő. Véletlenül nagyon-nagyon okos vagyok. De nem szoktam ennyire előrelátóan okos lenni. Rengeteg gyereke született francia és angol részről egyaránt, ebben egyáltalán nem hasonlítok rá. Különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett. Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett" - mesélte Hernádi Judit a szerepről.

A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O'Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket.

A történet II. Henrik uralkodásának idején játszódik. Richárd követné apját a trónon, de Henrik nem akarja átadni neki a koronát, így karácsonykor összeül a család, és mindenki azt várja, hogy megtudja, ki mennyit kap majd a hatalomból - mondta el a darabról Schruff Milán. Majd hozzáfűzte: "óriási csatározások kezdődnek, megy a harc, hogy ki kivel szövetkezzen, kit verjen át. Nagyon jól megírt darab, a néző számára izgalmas lesz. Egy politikai játszmát fog végignézni, de mindez egy családban zajlik. A hatalmi harcban nem szokás kimutatni az érzelmeket, de egy családban azért előbb-utóbb csak előjönnek. Az anya fel is teszi a kérdést: nem lehetne egy kis béke? Nem lehetne, hogy ne a hazugság uraljon mindent, ne azzal foglalkozzunk, hogy kinek mije van és mije lesz, hanem egy kicsit szeressük egymást" - Schruff Milán, aki Oroszlánszívű Richárdot formálja meg a darabban, elmondta: még nem sokat tud a karakterről, csupán annyit, egy zárkózott katonaember volt, tábornok, aki keménynek mutatta magát. "Nagyon tetszik, hogy ez a rettenetesen kérges szívű katona néha megtörik, és kiderül, hogy ő a legérzelmesebb. Nem véletlen, hogy őt szereti a legjobban az anya, Eleonóra, és neki akarja megszerezni a koronát. Miközben megküzdenek egymással a szereplők, kiderül, hogy hiába uralja a fél világot a család, valójában az összes tagja szeretetre vágyik."


orlai_produkcio_az_oroszlan_telen_proba5_schruff_milan_szikszai_remusszal_600x400.png
Schruff Milán és Szikszai Rémusz

A Schruff Milán elmondta azt is: csupán a próbák elején járnak, így sokkal mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy meg tudja fejteni Richárd személyiségét. Az L. Horváth Katalin készítette interjúban a színész elmondta azt is: ebben a darabban a szövegen van a hangsúly, hogy a néző összefüggésekbe tudja helyezni, az elhangzottakat. "Egy izgalmas politikai játszmát látnak majd, így tudniuk kell, melyet az egyes szereplők mondanak, az kire, mire vonatkozik, mit jelent pontosan, mik a következményei. Minden jelenetben nagyon pontosan kell fogalmaznunk, nem mindegy, hogyan mondjuk a szöveget, mit csinálunk közben. Az előadás mondanivalójának nem tesz jót a színpadi túlmozgás. Ezt a darabot le lehetne játszani úgy is, hogy a szereplők semmi mást nem csinálnak, csak ülnek egy széken és beszélnek. Úgy látom, Rémusz is úgy gondolja, hogy ha egy-egy képben csak egy-egy gesztus van, az sokkal több mindent elárul. Ha egy jelentben az egyik szereplő átmegy a másik mögött egy bizonyos mondatnál, az biztos, hogy jelentést hordoz."