A költözés egyben záróaktusát jelenti a Németországban másfél év óta zajló magyar kulturális évadnak, az úgynevezett Ungarischer Akzentnek, amellyel kapcsolatban Masát András, a Collegium Hungaricum igazgatója az MTI-nek elmondta: az évad 2006 márciusában az új épület alapkőletételével kezdődött, s pénteken este immár annak felavatásával ér véget Hiller István magyar kulturális és oktatási, valamint Anette Schavan német oktatási miniszter jelenlétében.
A magyar kultúra népszerűsítése szempontjából a Collegium Hungaricum új és korszerű épülete rendkívül sok lehetőséget rejt magában. Az alapvető stratégia - mint Masát András elmondta - ugyan nem változik, az eseményeket változatlanul a németekkel együttműködve kell "eladni". A változás az lesz, hogy míg a régi épületből a különböző rendezvényeket a főváros és az ország más területeire igyekeztek "kivinni", addig az új minden remény szerint olyan vonzóerőt jelent majd, hogy a partnerekkel együtt a közvetlen helyszínen kerülhet sor az események közös szervezésére. Az épület ugyanis Berlin tényleges kulturális központjában, könnyen megközelíthető helyen van, a múzeumsziget közvetlen közelében, a fiatalságot jelentő Humboldt Egyetem szomszédságában, a Gorkij Színház mögött.
A kulturális intézet új épületének avatása kapcsán adott interjújában a miniszter hangsúlyozta: összeköt bennünket a tradíció és a jövő lehetősége. A Collegium Hungaricum Berlinben a magyar kultúra bemutatkozó és befogadó helye. Azt szeretnénk, hogy egy olyan nyitott épület legyen, ahol a kultúrák közötti párbeszéd, a német-magyar kulturális kapcsolatok, a kortárs magyar kultúra igazi otthonra lelnek.
A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy a Collegium Hungaricum az ország és a nemzet igazi névjegye legyen.
Az új épület átadásával záruló, másfél évig tartó németországi magyar kulturális évadot Hiller István rendkívül eredményesnek értékelte. Emlékeztetett arra, hogy Ungarischer Akzent (Magyar Hangsúly) elnevezéssel öt tartományban és Berlinben rendeztek különböző rendezvényeket, kiemelve, hogy különböző területeken, különböző érdeklődési körökben sikerült a magyar kultúra új arcát is bemutatni. Schleswig-Holstein tartományban például Európa immár egyik legtekintélyesebb zenei fesztiváljának csaknem két hónapon keresztül Magyarország volt a díszvendége, a magyar zenei és irodalmi programoknak a tartományban több mint 160 ezer látogatója volt. - Ennél jobb reklámot az országnak és a kultúrának nem lehet elképzelni - hangsúlyozta a miniszter.
A magyar irodalom Németországban ma ismert és kedvelt, a magyar klasszikus zene és tánc igazi kultuszát éli Németországban. "De szeretnénk, hogy kortárs magyar művészet, elsősorban a képzőművészet még nagyobb teret hódítson az országban, s még inkább Berlinben, ahol az alternatív és modern kultúra nemzetközi központja alakult ki - hangoztatta Hiller István.
A miniszter elmondta: ez volt az első év, amikor Magyarország egyszerre két kulturális évadot valósított, illetve valósít meg. Az egyiket Kínában, a másikat Németországban, a kínai jövő márciusban fejeződik be Hongkongban. "Úgy érzem, hogy ezeknek az évadoknak nemcsak a kultúra területén, a kulturális kapcsolatokban, hanem a gazdasági kapcsolatokban, az idegenforgalomban is igen komoly, kézzelfogható haszna van" - tette hozzá.
A kulturális évadok jövőjével kapcsolatban elmondta: Magyarország 2008-ban nem rendez külföldi kulturális évadot, mert a tartalmi és a pénzügyi felkészülés egyaránt szükségessé teszi az "erőgyűjtést". 2009-ben ugyanakkor olyan vállalkozás veszi kezdetét, amelyet a magyar kulturális diplomácia még nem tett soha: New Yorkban és Washingtonban rendez egy éven keresztül kulturális évadot.
A berlinivel együtt 19 magyar kulturális intézet működik külföldön, 16 Európában és 3 a tengeren túl. Hiller István ennek kapcsán kijelentette, hogy további új intézeteket a magyar kormány egyelőre nem tervez, a kulturális kapcsolatok erősítésére az úgynevezett szakdiplomata hálózat felállításáról döntött.
A miniszter a berlini Collegium Hungaricum új épületével kapcsolatban elmondta: az épület felépítése a létrejött pénzügyi konstrukciónak megfelelően a magyar államnak egyetlen fillérjébe sem került. Az épület felépítményi jogát a magyar állam harminc éven keresztül évi részletekben vásárolja vissza, de a telekrészek hasznosításából származó, s a Collegium Hungaricum várható bevételeiből ez a kiadás nullszaldót fog kihozni.
mti
