(MTI) - Mint a John Lukacs által szerkesztett kötetről a szerző barátja, Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet elmondta, a több mint ötven évet felölelő levelezést egyedülálló a diplomáciatörténeti dokumentumnak tartja. Az amerikai magyar történész mintegy 500 levélből több mint 200-at választott ki.
George F. Kennan
George F. Kennan az amerikai külpolitika egyik nagy ikonja. Ő volt az, aki a híres Hosszú táviratban 1946-ban, majd az úgynevezett X cikkben megfogalmazta az oroszokkal szemben alkalmazandó feltartóztatás (containment) politikáját, egy olyan pillanatban, amikor még nagyon sokan nem látták, hogy a Szovjetunió mire készül - fejtette ki Simonyi András.
Mint hozzátette, a washingtoni külügyminisztérium tervező osztálya egykori vezetőjének diplomáciatörténeti munkássága is hasonlóan fontos, mert erősen befolyásolta az amerikai külpolitikai gondolkodást. "Mikor vezető amerikai diplomatákkal beszélgettem Kennanról, azt mondták, hogy még ma is az egyik nagy forrásnak és ikonnak tartják a külügyminisztériumban, az egyik legnagyobb diplomáciai gondolkodónak" - árulta el a volt washingtoni nagykövet.
Simonyi András véleménye szerint két fajta diplomata létezik: a legtöbbjük a végrehajtó típus, de vannak olyan diplomaták, akik néha szembemennek az általánosan elfogadottal, és új gondolatokat vetnek fel. Ilyen volt George F. Kennan.
A John Lukaccsal 1952-től levelező diplomata volt nagykövet Moszkvában és Belgrádban, szolgált többek között Londonban és Prágában, a negyvenes évek végén pedig külön elemző részleget hoztak létre számára. Az ötvenes évek elejére megváltozott a közhangulat, és Kennan háttérbe szorult, de nem volt hatás nélkül később sem: elnökként még John F. Kennedy is kikérte a véleményét - foglalta össze a diplomata pályafutását Simonyi.
A volt nagykövet a szerzővel is megvitatta a kötetet. "Végigbeszélgettem ezt a könyvet John Lukaccsal, aki szerint egy időben Amerika 99 százaléka nem értett egyet azzal, amit ők mondtak. Valóban, az általános amerikai felfogáshoz, az akkor domináns filozófiákhoz egyszerűen nem illettek dolgok, amelyeket megfogalmaztak. Nem feltétlenül volt mindenben igazuk, de egy dologban biztosan: Oroszország lehetőségeit valószínűleg messze túlértékelte a nyugati világ, és ők ezt elég korán látták" - idézte fel.
Simonyi úgy véli, hogy a magyar olvasó számára is érdekesek azok az alapvető értékelések, elemzések, "már-már filozófiai gondolatok", amelyek Európa és Amerika viszonyáról és az első világháborút követő európai fejlődésről szólnak. "1986 májusában Kennan Magyarországon gyógykezeltette magát, ekkor született az a levele, amelyben hihetetlen élességgel írt az országról. Jól ismerte és értette is Magyarországot, nagy tisztelettel beszélt a magyarokról, ezt Lukacs is megerősíti" - emelte ki a volt washingtoni nagykövet.
Mint elismerte, a kötethez szükséges némi korismeret, de aki csak átlagos tudással rendelkezik a XX. századi történelemről, annak érdekes lehet A történelem eleven valósága. Hozzátette, hogy a magyar diplomatáknak kötelező olvasmánnyá tenné a könyvet.
