Marian Čalfa miniszterelnök vezetésével 1948 óta először túlnyomóan nem kommunista kormány alakult meg Csehszlovákiában. Ez megfelel az ellenzéki mozgalom követeléseinek. Az új kormány eskütétele után lemondott Gustav Husák államelnök.
A kormány 21 tagja közül egyre kevesebben tartoznak a kommunista párthoz. Jiři Dienstbier külügyminisztert és Jan Čarnogurski második elnökhelyettest korábban a polgári jogokért való kiállásukért üldözték és megnehezítették munkába állásukat is. A CSKP a Honvédelmi Minisztériummal megőrzött egy kulcspozíciót. A végrehajtó hatalom radikális átalakítását az egész országban harangszó üdvözölte, ám a folyamatot az ellenzék tiltakozása előzte meg. A Polgári Fórum elutasította a december 3-i kormányalakítást, mivel a kabinetben a kommunistáké volt a túlsúly, annak ellenére, hogy a CSKP hatalmi igényét törölték az alkotmányból. A tüntetők nyomására és egy általános sztrájktól tartva december 7-én lemondott Ladislav Adamec miniszterelnök, s ezzel szabaddá vált az út a tárgyalások előtt a Čalfa-kormány megalakításáról. Husák államelnök visszalépése után rövid ideig bizonytalanság uralkodott arról, hogyan válasszák meg az új elnököt. Még karácsony előtt megállapodtak a Polgári Fórum jelöltjében, Václav Havel író személyében. Alexander Dubčeket a parlament elnökének javasolták. A kommunista párt bejelentette, hogy Husák és a régi rendszer 31 funkcionáriusa ellen vizsgálat indul. A pártgyűlés kizárta a CSKP soraiból Bilak egykori központi bizottsági titkárt.
