"A történet többről szól mint egy épületről: szellemiségről, arról, hogyan képes a Collegium Hungaricum nemcsak a hagyományos magyar kultúrát , hanem a modern Magyarország új kulturális arculatát is bemutatni" - hangsúlyozta a miniszter.
A miniszter Kovács Péter kinevezéséről elmondta: a Római Magyar Akadémia jelenlegi tudományos munkatársa a magyar kultúra szolgálatában eltöltött évek alatt az intézmény belterjes ismerete mellett átlátta az itáliai-magyar kapcsolatok jelenét és múltját is. Pályázatában hangsúlyt fektet magyar ösztöndíjasok fogadására és tudatos nevelésére, valamint az Olaszországban ösztöndíjat szerzett szakembereket később is meg akarja tartani.
Zimonyi István, a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatójának kinevezéséről Hiller István kifejtette: a vezető feladata, hogy összekötő szerepet töltsön be az Arab-öböl és Magyarország között, hisz "sokkal több keresnivalónk van az arab világban, mint amennyit eddig kihasználtunk". A miniszter bejelentette, hogy a jövőben bővíteni kívánja a magyar kulturális jelenlétet az arab országokban, ezért a kulturális szakattaséi hálózat következő állomásaként jövőre vagy legkésőbb 2009-ben az Egyesült Arab Emírségekbe - várhatóan Abu-Dzabiba - kulturális attasét küld a tárca. A szakattasé feladatköre nem csak az emírségekre, hanem az arab öböl egészére vonatkozik.
A római és a kairói intézet igazgatója szeptember 1-jével, a berlini magyar intézet vezetője január 1-jével foglalja el posztját. A kinevezések négy évre szólnak és egy évvel meghosszabbíthatók. Can Togay János november 1-jétől másfél hónapon át együtt dolgozik majd a korábbi vezetővel. "Nem mechanikus átadás-átvételt akarok" - magyarázta döntését a kulturális miniszter, hozzátéve, hogy ezt a módszert ezentúl nem csak a külföldi magyar intézetek esetében kívánja alkalmazni.
"Magyarországon először a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezése esetében akarom bevezetni, amikor azt szeretném, hogy az évadot fejezze be a még hivatalban lévő igazgató, de az új igazgató már az új évad megtervezésében működjön közre az előddel." - tette hozzá Hiller István.
Kovács Péter 1957-ben született. 1983-ban diplomázott az ELTE levéltár-történelem szakán. 1983-tól 1986-ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának tudományos ösztöndíjasa volt. 1986-1988 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanársegédként, majd 1993-ig a Történettudományi Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. 1993-1996 között a Római Magyar Akadémia tudományos titkára, ezt követően 2003-ig a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, 2003-2007 között a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatóhelyettese volt.
Zimonyi István 1956-ban született. 1981-ben diplomázott az ELTE angol-történelem-altajisztika szakán, majd az Arab tanszéken vett részt nyelvi képzésben. 1990-ben elnyerte a nyelvtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. 1981-1993 között a szegedi JATE Altajisztikai Tanszékének munkatársa volt, 1993 óta a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető docense. Számos kötete, monográfiája jelent meg; 52 tanulmányt írt, 29 idegen nyelvű tanulmány szerzője és 50 lexikon-szócikket publikált. Az 1990-ben indult Magyar Őstörténeti Könyvtár sorozatszerkesztője.
