A Korunk gyermeke ? Az örök kispolgár, és az Istentelen ifjúság mellett ? az 1901. december 9-én született Ödön von Horváth magyar származású osztrák író harmadik befejezett regénye, immár magyarul is olvasható a Helikon Kiadó jóvoltából.
A Korunk gyermeke 1938-ban jelent meg, nem sokkal a szerző halála után, Amszterdamban. Németországban a többi művéhez hasonlóan ezt is betiltották. A regény névtelen hőse és mesélője egy húsz év körüli német fiatalember, aki a világgazdasági válság éveiben munkanélküliként tengődik, mígnem a hadseregben talál otthonra, közösségre. A háborúra készülő Németország ifjú katonája feltétel nélkül hisz a háború igazságosságában, és abban, hogy a hazáért mindent fel kell áldozni, mert ?az egyes ember már nem számít?. A fiút a hitleri Németországban besorozzák, a harctéren azonban megsebesül, amikor meg akarja menteni a századosát. Kiderül, hogy századosa valójában öngyilkos lett, belegyalogolt az ellenséges golyózáporba, mert kiábrándult a katonaságból, a rendszerből. A hadirokkant főszereplőre hazatérve senkinek sincs szüksége, így kiábrándultságában egy képzelt szerelembe bonyolódva gyilkosságot követ le, majd a teljes létfeladás állapotában egy parkban megfagyva végzi. Fájdalmasan gyönyörű és kegyetlen mű. A Führer-kultuszba, a náci demagógia mocsarába süppedő Németország pontos ábrázolása a semmit sem számító, kiszolgáltatott és tehetetlen kisember szemszögéből.
Az örök kispolgár, a Hogyan letten én néger? (amelyet eredeti címén: Istentelen ifjúság szintén megjelentett a Helikon Kiadó), és a gyakran játszott drámák (Mesél a bécsi erdő, Kasimir és Karoline) mellett az életmű magyarul eddig nem olvasható nagyszerű darabja a Korunk gyermeke című regény. A Kossuth Rádió április 2-ától hatszor ? az egymást követő hétköznapokon ? 25 percben a Rádiószínházban tűzi műsorára a Korunk gyermekéből készült hangjátékot Kornya István műfordító szerkesztő fordításával és Tasnádi Márton dramaturg rendezésében. A főszereplő, Korunk gyermeke Nagy Péter. Közreműködik Erdélyi Tímea, Müller Júlia, Tóth Eszter, Egri Bálint, Hunyadkürti István, Mészáros András, Szegezdi Róbert és Szombathy Gyula.
?Évekkel ezelőtt - amikor a Miskolci Nemzeti Színház A szép kilátás című Horváth-darab bemutatójára készült, és ahol én a színház szerkesztője voltam - felkészülés közben bukkantam rá, hogy van Ödön von Horváthnak még egy regénye, amit nem adtak ki magyarul. A szöveg ugyan engem magával ragadott. Korábban egy sor kiadó nem látott fantáziát a Korunk gyermekében, mígnem a Helikon Kiadónak megtetszett a szöveg, olyannyira, hogy ennek a regénynek a párját, a Hogyan lettem én négert is újra kiadják, ezúttal már az eredeti címen: Istentelen ifjúság. Mindkét regény a napokban jelent meg. Amikor már megvolt a Helikonnal a szerződés, "egy próbát megér alapon" elküldtem a kéziratot a Rádióba, ahol ezt Markovits Ferenc programszerkesztő nagy örömmel fogadta? ? mesélte a Kultúra.hu-nak Kornya István.
A Magyar Rádió mecénási tevékenységének elég fontos része az éppen felfedezett kéziratok támogatása ? mondta el Markovits Ferenc. ?Volt már több drámaíró pályázat a Magyar Rádióban, legutóbb 2010-ben, melynek darabjaiból hangjáték, némelyikből felolvasó színpadi produkció is született. Hangjátéknak íródott például, és a Nemzeti Színházban felolvasó színházi produkcióként is elhangzott Kiss Judit Ágnes La Machissima című produkciója. 2012-ben és 2013-ban nagy sikerrel sugároztuk Tasnádi István és írócsapata Időfutár című családi fantasy sorozatát, már a második évadon vagyunk túl, és a közeljövőben megjelenik könyvként is. Az esetek többségében ez fordítva van, tehát általában egy-egy könyv alapján készül el egy-egy hangjáték, itt pedig a hangjátékot fedezték föl, hogy könyvként is sikeres lehet. De említhetem a Vacka rádió című sorozatunkat is, melynek dalai Rutkai Bori és a Specko Jedno jóvoltából önálló életre keltek sok-sok nagy sikerű koncerten. Szintén Bori jegyzi A szerelem kísérőtünetei-t, amely ugyancsak az éter hullámairól indult meghódítani a koncert közönséget. Parti Nagy Lajos Ibusár című hangjátékából is több sikeres színpadi monodráma született már. Esterházy Péter Egy nehéz nap éjszakája is a rádióban hangzott el először, hogy végül tíz előadás erejéig beköltözzön a Merlinbe. De a tavalyi Békéscsabai Drámafesztivál díjazottjai közül is jó néhányból hangjáték lesz, Csikós Attila Kvintettje éppen most készül, Egressy Zoltán Idestova hatvanja, vagy Balogh Robert Távol című műve is nálunk válik ismertté a szélesebb közönség előtt is. Tehát meglehetősen gyakran állunk új produkciók mögé, és mint a fenti példák is mutatják, ez a fajta tevékenységünk a műfajok közötti átjárók keresésének, illetve akár koprodukciók létrehozásának is fontos terepe? ? árulta el a programszerkesztő.
A könyvet a műfordító, Kornya István a debreceni Csokonai Színház dramaturgja ajánlotta Markovits Ferenc figyelmébe. ?Első olvasásra kiderült, hogy óriási rádiós lehetőség rejlik a kitűnő szövegben. Tasnádi Márton gondos és értő dramaturgi és rendezői munkával, átgondolt színészválasztással és jól felépített dramaturgiával egészen rendkívüli módon megrázó sorozatot készített a Thália Hangstúdióban.? Hozzátette: az alakítások közül kimagaslik "Korunk gyermeke", Nagy Péter, aki a sok erőszak láttán maga is egyre inkább elfogadja és napjai természetes részeként kezeli a brutalitást, a gyengébbek eltiprását. A történet megrendítő és különösen emelkedett módon szól a háború borzalmairól és értelmetlenségéről, valósággal odaszögezi hallgatóját a rádió elé. ?A háborúban felőrlődő, minden emberi tartását feladó katona sorsa, törvényszerű pusztulása minden kornak fontos üzeneteket tartalmaz. A legfontosabb, hogy az alapvető erkölcsi törvények semmilyen körülmények között sem léphetők át? ? fogalmazza meg a regény és a rádiójáték üzenetét a programszerkesztő.
