192247_640_szex_kiallitas_rejto
Fotó: est.hu

A Szépmíves Könyvek Kiadó igen nemes feladatra vállalkozott: céljuk nem kevesebb, mint a már ismert és népszerű írók eddig kiadatlan vagy erősen cenzúrázott alkotásainak újrakiadása. Így jelenhetett meg Rejtő Jenő Tatjána című műve is, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatott be Thuróczy Gergely, a kötet szerkesztője, Deczki Sarolta irodalomtörténész, valamint Fehér Béla író. A beszélgetést Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Könyvek Kiadó vezetője nyitotta meg, aki elmondta: tavaly indult el a könyvkiadó, amely félévente körülbelül tíz könyvet tud megjelentetni, ezek a művek pedig aszerint látnak napvilágot, hogy éppen hol tart a filológiai kutatás. ?Az alapelv mindig az, hogy ismert szerzőnek eddig ismeretlen művét jelentessük meg, vagy ismert alkotó cenzúrázott művét adjuk ki cenzúrázatlanul, illetőleg megjelentetünk teljesen elfeledett írókat is, Rejtő sajnos az utóbbiba tartozik? ? nyitotta meg a bemutatót a kiadó vezetője. Rejtő hiába az egyik legismertebb író Magyarországon, közel sem örvend akkora népszerűségnek, mint a szocializmus idején, amikor egymás után nyomtatták újra munkáit. Kovács Attila Zoltán nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Tatjána nem az egyetlen meg nem jelent Rejtő-mű, a hagyatékban számos kisregényt és ponyvát találtak, de ismert több olyan alkotása is, melyet erősen cenzúrázva adtak ki. A kiadó novemberre szeretne megjelentetni egy szintén ismeretlen Rejtő-regényt: a Konzílium az őserdőben című ponyvát.

22548972_1593611740682543_3536271123543563719_o
Könyvbemutató: Rejtő Jenő most először kiadott kisregénye esemény Facebook-oldala

A Tatjána című alkotás több szempontból is érdekes, egyrészt Rejtő itt még használ magyar neveket, helyszíneket és karaktereket, nem csak külföldieket, melyeket későbbi regényeiben előszeretettel alkalmaz, ugyanis a ponyva műfaja ? és az akkori közízlés ? megkövetelte, hogy ne magyarok legyenek a fő- és a mellékszereplők. Másrészt ez nem tipikus P. Howard-mű ? vezette be Thuróczy Gergely az alkotást. ?Rejtő azonban volt annyira magyar, illetve pesti író, hogy ezt a magyar szálat próbálja meg becsempészni. Szerintem ő több magyar regényt is írt volna, de akkoriban mások voltak a kiadói elvárások? ? fűzte hozzá.

A szót Fehér Béla író vette át, aki saját bevallása szerint ezen az estén sokkal inkább képviselte a Rejtő-rajongók táborát, semmint az írókét. Véleménye szerint Rejtőnek ekkor még nem alakult ki teljesen az írói stílusa. Ugyanis a Tatjánában már megjelenik a rejtői humor, de ez az alkotás inkább egyfajta útkeresés, semmint igazi Rejtő-mű ? mondta. Szintén az útkeresést igazolja, hogy olyan, később ismertté és népszerűvé vált rejtői karakterek elődei is feltűnnek a műben, mint Nicole kapitány, aki megszólalásig hasonlít Piszkos Fredre, ám a humora még korántsem olyan kifinomult, mint amilyen a későbbi regényekben.

piszkos_fred
Piszkos Fred
Fotó: muon.hu

Ez a kisregény is világvárosi sorozat számára készült, mint Rejtő legtöbb, később megjelent alkotása, ám érdekes, hogy még sem láthatott napvilágot ? vetette fel Thuróczy Gergely, amire a vendégek rögtön igyekeztek is reagálni. Fehér Béla író szerint elképzelhető, hogy maga Rejtő nem volt elégedett az alkotásával, Thuróczy Gergely azonban úgy vélte, az orosz kém szál miatt tarthatták rizikósnak a megjelentetést. A harmincas évek közepén ugyan még nem feltétlenül gondolhattak újabb világháború kitörésére, már sejteni lehetett, hogy merre tolódnak az erőviszonyok, és félő volt bármelyik oldalt is megpiszkálni.

Sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, mi is volt a valódi ok, amely miatt a Tatjána egy padláson hevert éveken keresztül. Arra viszont választ kaphatnak az olvasók, hogyan is alkotott Rejtő Jenő, ugyanis a Tatjána több kézirativerzióját és javított változatát is megjelentették az utószóban, ahogyan egy kisebb elemzést is csatoltak a kiadáshoz.

 

Kultúra.hu