Az építészeti alkotások folyamatosan válnak építészeti környezetünk részévé, egyben építészeti történetünkké is. Emiatt az építészeti alkotások kapcsán szükséges megvizsgálni a korábban született és még meglévő alkotások szerzői jogi sorsát.
Mit tekintünk szerzői műnek az építészetben? Mitől válik egyéni jellegűvé egy alkotás? Szerzői jogi szempontból milyen különbséget mutat az építési tervdokumentáció és a kiviteli terv?
Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Grad-Gyenge Anikó, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) megbízott kutatója. Az olvasó megismeri az alkotófolyamat során felmerülő kérdéseket, vagyis azt, hogy mi az a szellemi teljesítmény, amely oltalomképes lehet, ki lehet ennek a szerzője vagy más jogosultja. Kiderül, miket tekintünk az építészeti alkotáson fennálló vagyoni jogoknak, melyek a szabad felhasználás általános elvei, végül pedig a tanulmány bemutatja a jogsértés esetén igénybe vehető eszközökkel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, gyakorlatot. Az építészeti alkotások esetében a tanulmány kitér a formatervezési minta, a védjegy, a know-how, a használati minta illetve a szabadalom szerepére is, ezáltal rálátást biztosít az építészettel kapcsolatos szellemi tulajdon jogi kérdéseire is.
Grad-Gyenge Anikónak eddig három kötete jelent meg az MMA MMKI gondozásában a Műhelytanulmányok sorozat részeként: a Lehóczki Zsófiával közösen jegyzett Szerzői jogi sorvezető komolyzenei szakemberek számára, a Baksay-Nagy Györggyel közösen írt Design és jog – Bevezető a design védelmének lehetőségeibe, valamint a most kiadott Az építészet szerzői jogi kérdései – Szerzői jogi útmutató az építészeti gyakorlat számára című tanulmány. A fent megjelölt kiadványok elérhetők az MMA MMKI weboldalán.
Nyitókép: Felújított, eredetileg Paulheim Ferenc tervei alapján 1910 körül elkészült szecessziós saroképület a főváros IX. kerületében, a Bakáts tér 3. (Ráday utca 50.) szám alatt. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
