Újabb 13 ezer iratot tett elérhetővé az amerikai nemzeti levéltár a Kennedy-gyilkosságról

A dokumentumok között olvasható Lee Harvey Oswald, Kennedy merénylőjének személyes aktája, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) birtokában lévő valamennyi iratot tartalmazza, a többi között megfigyelési és lehallgatási jegyzőkönyveket is.

Olvasható például a CIA 1963. októberi mexikói megfigyelési műveletéről készült jelentés, amelyben szerepel az Oswald és a mexikóvárosi szovjet nagykövetség között folytatott, a CIA által lehallgatott telefonbeszélgetés leirata, amelyben egy táviratról esik szó.

A több ezer dokumentumban újabb részletek olvashatók az elnöki merénylet napjának eseményeiről, de megtalálható köztük egy 1964. szeptemberi CIA-jelentés is amerikai és szovjet diplomaták helsinki magánebédjéről, amelyen szintén szóba került a 10 hónappal korábbi elnökgyilkosság, és amelynek során a KGB egy ezredese Jack Rubyt a „reakciós erők eszközének” nevezte. Jack Ruby lőtte le Oswaldot az elnök ellen elkövetett merénylet után két nappal egy amerikai bíróságon.

A Joe Biden amerikai elnök rendelete alapján most kibocsátott dokumentumokkal együtt

mára a merényletről szóló iratok 97 százaléka korlátozás nélkül hozzáférhető.

A most hozzáférhetővé tett dokumentumok egy részét kitakarásokkal már korábban nyilvánosságra hozta a nemzeti levéltár. Tavaly mintegy 1500 iratot tettek szabadon olvashatóvá.

Az amerikai nemzeti levéltárban 1992-ben hozták létre a Kennedy-gyilkosság iratainak gyűjteményét (JFK Assassination Records Collection), amely összesen 5 millió oldal iratból áll, és amelyet az 1990-es évek második felétől fokozatosan hoztak nyilvánosságra. Az iratokról szóló jogszabály kimondja, hogy azokat fokozatosan elérhetővé kell tenni. Mostanra

még mintegy 4400 iratot kezelnek titkosítva,

ezek esetében a Fehér Ház e heti közleménye szerint a közérdeket felülírják a katonai védelemhez, a hírszerzési műveletekhez és a bűnüldözéshez fűződő érdekek.

A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy a most nyilvánosságra hozott iratok között nincs olyan, amely a JFK-merénylettel kapcsolatos két legelterjedtebb összeesküvés-elméletet alátámasztaná. Az első szerint az elnököt nem Lee Harvey Oswald lőtte, a második szerint a gyilkosság hátterében az amerikai kormányzaton belüli összeesküvés áll.

John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én a Texas állambeli Dallas belvárosában lőtte le Lee Harvey Oswald, aki egy oktatási intézmény épületének 6. emeletéről nyitott tüzet az elnöki autókonvojra, illetve az elnököt szállító nyitott limuzinra.

Nyitókép: John F. Kennedy és Jacqueline Kennedy megérkezik Dallasba 1962. november 22-én. Fotó: AFP Hand Out/Cecil Stoughton-White House Photographs/John F. Kennedy Presidential Library and Museum-Hand Out