Újabb kihívás előtt Herczku Ágnes

?Több mint tíz éve dolgozom együtt olyan művészekkel, akik nem csak a népzenében, hanem más műfajban is jártasok. Nem vagyok azonban ahhoz hozzászokva, hogy az időmértékes verseléshez alkalmazkodó zenére kell énekelnem. Ennek a nagy mestere Sebő Ferenc, így a legjobbal dolgozhatom együtt ezen a Naphimnuszban? ? mondta el Herczku Ágnes, a Fölszállott a páva műsorvezetője. A január 6-ai Naphimnusz szólistája nem szereti az egyszerű megoldásokat, éppen ezért nem állt be a zenei fősodorba, és nem engedelmeskedett soha a zenei producerek divat által diktált szabályainak. Herczku Ágnes eltökélt abban, hogy a népdalok egyszerű, ám kristálytiszta, hangjait énekelje. Ahelyett pedig, hogy címlapokon pózolna, azokat a magyar lakta területeket járja, ahol Bartókék, majd Martinék, Sebőék, Sebestyénék is megfordultak az ősforrást kutatva. ?Az olyan nagyszerű emberek közelsége és bizalma tesz igazán elégedetté, mint amilyen a visai Papp Andrásé, aki mikor a felesége megbetegedett, nem muzsikált, nem furulyázott, nem énekelt többé, de a kedvünkért végül kivételt tett, s némi házi szilvapálinka társaságában, a tisztaszobában együtt daloltunk? ? mondta el Herczku Ágnes a Fidelionak.

 

 

A profi csapatban is megtalálja azonban a kihívást Herczku Ágnes, a próbák során vetette fel az ötletet ugyanis Sebő Ferenc, hogy az eredetileg ének nélkül játszott ?norvég részre? Weöres Sándor vers énekelhető. ?Az ötlet nem most merült fel, de a korábbi végleges zenei anyagba nem került bele. A következő próbákon csiszoljuk össze a Valse triste című verset és a zenét, egy harmonikus egységgé.?

?A 200 művész január 6-án, az előadás napján áll először együtt színpadra? ? mondta el Sebő Ferenc zeneszerző, énekes, szólista. A Pannon freskóból a Naphimnuszba válogatott részletek ugyan nem jelentenek újdonságot a táncosoknak, a zenészeknek annál inkább: a Pannon freskó című művet ugyanis eddig gépi zenére adták elő. Miközben az eddigi előadásokon lejátszott hangfelvételeken egy évig dolgoztak, a most kiválasztott részek élőben csendülnek fel. ?Az élő mindig jobb, mint a holt? ? mondta mosolyogva Sebő Ferenc.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogy miként fonódhat össze szervesen egy színpadi játékban az erős európai hagyományokkal bíró Carmina Burana és a magyar értékeket közvetítő Pannon freskó, Sebő Ferenc egyszerűen csak annyit válaszolt: a magyar zene az európai zene. ?A Kárpát-medence egy kis Európa? ? idézte a 19. század végi kutatókat, Vikár Bélát és társait. Ami ugyanis Európában valaha is divat volt, legyen szó táncról, vagy zenéről, annak emlékei, ugyan a különböző régiókban elszórtan, de mind-mind megtalálhatók Magyarországon is. ?Éppen ezért, nekünk van, mit visszaadni Európa többi országának, az európai zenei hagyományokból többet őriz ma a magyar népzene, mint a többi európai országé.? Egyrészt erre az európai zenei hagyományra épül a Pannon freskó. ?Másrészt a magyar költészetre.?

 

A magyar költészethez a népzene nyit járható utat. Zene nélkül nem lehet megérteni Balassi verseit, Balassi műveit dallamra írta, anélkül elég kopogósok ezek a szövegek, nem csoda hát, ha nem tudják befogadni a fiatalok. Dallamra viszont úgy játszom, mint kortárs verset. Európa történetében 3000 évet megyünk így vissza? ? részletezte. Konkrétan az antik ókorig: a Pannon freskóban olyan versformákat énekelnek ugyanis, melyeket Horatius használt annak idején. Az időutazás része Berzsenyi, Csokonai és Weöres Sándor is.

A Pannon freskó szerkezete azonban még ezen is túlmutat: egy római, Komáromban látható freskóból indultunk ki ? egy beomlott boltozat alatt talált centiméteres részletekből rakták össze, abból pedig egy kép rajzolódott ki, rajta négy arccal, melyek az évszakokat ábrázolták. ?Ehhez illeszkedik Weöres Sándor első szimfóniája, melynek tételei szintén ezek: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Ezen keresztül ivódott bele a műbe a különböző vers-, zenei- és táncformákkal az egész európai, több ezer éves múlt, melynek termékeiből szüreteltünk. Az évszakok az élet és az elmúlás viszályát jelenítik meg, a gondolattal pedig a középkor embere is küszködött.? Erről szóltak a híres haláltáncok is, arról, hogy a halál után mindannyian egyenlőek leszünk. Ezt firtatják Villon versei és azok a diákversek is, melyeket Orff megzenésített. Hol a borba ölt jókedv, hol az elmúlásról szóló kesergés szólal meg ezekben. ?Az az én kívánságom, hogy a kocsmában haljak meg? ? zárta idézettel gondolatsorát Sebő Ferenc.

 

A tánckoncertről további információ: www.szolnokiszimfonikusok.hu

 

(Forrás: Kultúra.hu)

(Fotó: vidorfest.hu/nol.hu)