A vadászathoz használt eszközök a kormeghatározó vizsgálatok szerint legalább olyan idősek ? ha nem korábbiak ? mint az ismert Clovis-kori kultúra híres leletei, amelyeket a kontinens sokáig elsőnek hitt lakói használhattak. A lelet közelében felfedezett emberi fekálián elvégzett precíz radiokarbonos vizsgálat megerősítette a datálást, de a kutatók szerint még sok a bizonytalanság.
A leleteket a Paisley-barlangrendszerben, a barlang üledékében találták meg. A nyugati parton felfedezett tárgyak megvizsgálása után eddig rendre arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az ősemberek által elsajátított technikai tudás a Clovis-kor utánra tehető. A Dennis Jenkins (Oregoni Egyetem) vezette tudócsapat most azonban azt állítja, hogy erre párhuzamosan, sőt az is lehet, hogy előbb sor kerülhetett. A tudósok megkövesedett bélsáron végeztek radiokarbonos vizsgálatokat, amiből a korra és a genetikai összetevőkre következtettek.
A kutatók szerint a leletek akár 14500 évesek is lehetnek, amivel jócskán megelőzik a Clovis-kultúra legkorábbi emlékeit ? a feltételezést azonban még bizonyítani kell. Korábban évtizedeken keresztül azt hitték, hogy az amerikai kontinens első lakói a Clovis-kultúra képviselői voltak, azon népcsoport, amely az összes észak- és dél-amerikai bennszülött kultúra ősének tekinthető. Az első őslakosok Szibéria déli, hegyvidéki részén élők leszármazottjai lehettek, ők vándorolhattak nyugati irányba a Bering-földhídon át. Ezt a narratívát azonban sokan cáfolják, mondván, egyre több bizonyíték utal a korábbi, 15?16 ezer évvel ezelőtti betelepedésre.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fegyverekkészítők különböznek-e a Clovis-civilizációtól, mindenesetre a két csoport kulturális tradíciója eltér egymástól. A múlt héten látott napvilágot az a genetikai kutatás, amely azt állítja, hogy az amerikai őslakosok ? Kanadától Chile déli csücskéig ? legalább három ázsiai migrációs csoport leszármazottai, ám legtöbbjük egyetlen csoportot, az első amerikai bevándorlókat tekintheti ősének. Jenkinsnek a Science című tudományos folyóiratban közölt elmélete érdekes adalékokat szolgáltat a kutatáshoz; szerinte a haplocsoportok hasonlóak bizonyos ázsiai és dél-amerikai közösségek esetében.
