Erkel operájának bemutatója nemcsak az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a miatt aktuális, hanem első királyunkhoz köthető évfordulók okán is, ugyanis István király halálának 975. és szentté avatásának 930. jubileumát ünnepelhetjük idén.
Erkel számos történelmi operát írt: míg a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt folyamatosan láthatja a közönség, addig az István király ritkán játszott darab: 1885-ben debütált, 1896-ban a millennium alkalmából játszották újra, majd 1930-ban újították fel, 1993-ban lényegében újraírták, azóta pedig csupán részleteket adtak elő belőle, illetve jelentősen eltértek a szerzői partitúrától (mind zenei, mind dramaturgiai értelemben), vagy koncertszerű formában adták elő a művet, amely most nagyszínpadi formában kerül bemutatásra a Margitszigeten.
?Mint operaértő és fesztiváligazgató nagyon izgalmasnak találtam a mű sorsát: miért tűnt el, miért nem ismert? Amikor elkezdtem vele foglalkozni, kiderült, hogy nincs meg teljes egészében az anyag: a teljes partitúra, amelyből a karmester dirigál, több tízezer oldal, itt azonban hiányoztak a kórus és a szólamok zenei anyagai, és a zongorakivonatok? ? magyarázta Bán Teodóra, aki ezután döntött úgy: felkutatja és rekonstruáltatja a rég elfeledett Erkel-művet.
Bevallása szerint hosszú kálváriát jelentett, amíg sikerült reprodukálni az eredeti darabot: a körülbelül háromnegyed éves munka alatt több segítő kéz működött együtt . Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Erkel eredeti kéziratát, amelyet Mikusi Balázs, a kottatár vezetője bocsájtott a színház megbízásából Gurmai Éva zenetörténész rendelkezésére. A forrásokat digitalizálták, majd az eredeti, azaz Erkel saját bejegyzéseit és módosításait még figyelembe vevő változatot rekonstuálták. Így készült el a teljes zenei anyag, amelynek szólamait modern kottaírási technikával átírták és kinyomtatták. A margitszigeti bemutató ezért zenetörténetileg is jelentős eseménynek számít, amely Bán Teodóra reményei szerint elindítja az István király opera reneszánszát. ?A mindezidáig méltatlanul mellőzött opera az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a magyar operairodalom történelmi operáinak sorában?- állítja az ügyvezető és művészeti igazgató.Augusztus 20-án rendhagyó bemutatóra kerül tehát sor a felújított, 75 éves Margitszigeti Nagyszínpadon. ?A hagyománytisztelet munkált bennünk, ezzel együtt korszerű rendezést láthat a közönség. A célunk, hogy közkinccsé tegyük Erkel utolsó nagyoperáját, amelyet ezután bármelyik operatársulat eljátszhat majd, hiszen a zenei anyaga innentől hozzáférhető? ? jegyezte meg Bán Teodóra, aki szerint az előadás érdekessége, hogy a díszlet-és jelmeztervező a Kentaur néven ismert Erkel László, aki a szerző, Erkel Ferenc leszármazottja.
A történelmi opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadását a tervek szerint az Erkel Színház megnyitóján láthatja újra a közönség, természetesen ugyanebben a rendezésben és szereposztásban.
