Tüske László elmondta: nem lehet tudni, hogy ?megalapozott vagy megalapozatlan háborús félelem, személyes tudósi ambíció vagy felelősségteljes etikai megfontolások rejlettek-e azon akciók mögött, melyek során értékes könyvek és kéziratok letétként kerültek a nemzeti könyvtárakba?. Ilyen volt a Himnusz kézirata és ilyen a kicsiny, de annál értékesebb Radvánszky-gyűjtemény is. Hozzátette: ezeket a darabokat ugyanolyan gondosan őrizték, mint saját állományuk darabjait. Most pedig az OSZK ?tisztelettel tesz eleget? a könyveket az OSZK-nak letétként felajánló Radvánszky Kálmán akaratának, és visszaadja azokat evangélikus egyháznak. Kitért arra is: időről időre felüti fejét az a megalapozatlan vád az OSZK-val szemben, hogy a második világháborút követően és különösen az 1950-es évek első felében az egyházi könyvtárak és főúri gyűjtemények államosításakor ?nem egészen tiszta eszközökkel jutott fontos könyvekhez?.

OSZK3

 

Tüske László szerint azonban a ?képlet ennél sokkal összetettebb?. A felszámolt könyvtárakat az államhatalom vidéki gyűjtőraktárakba hordta össze, ahol minden veszélynek ki voltak téve. A könyvtár munkatársai megfeszített kármentő munkával járták a gyűjtőraktárakat, hogy kiválogassák és beszállítsák a Széchényi Könyvtárba azokat a kincseket, amelyekről feltételezhető volt, hogy áldozatául esnek a politikai akaratnak vagy az áldatlan körülményeknek ? ismertette a főigazgató.

 

A Radvánszky-család könyvtáráról Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója tartott előadást. A művelődéstörténész báró, Radvánszky Béla (1849-1906) 1863-ban alapította meg könyvtárát sajókazai kastélyában. A könyvtár állománya 1906-ban, Radvánszky Béla halálakor 14 ezer kötet lehetett. A könyvtáralapító fia, Radvánszky Kálmán szintén gyarapította a már meglévő könyvállományt. Ő vásárolta meg a könyvtár legértékesebb darabját, Balassi Bálint világi költészetének egyedüli forrását, a Balassa-kódexet. A kódex 1874-ben került elő a Radvánszky-család másik, felvidéki, radványi birtokán lévő könyvtárából. Radvánszky Kálmán 1924-ben unokatestvérétől, Radvánszky Antaltól, a radványi birtok anyagi gondokkal küzdő tulajdonosától vásárolta meg.

OSZK2
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője

 

A második világháború után Radvánszky Kálmán, hogy megelőzze államosítását, 1949-ben az evangélikus egyháznak ajándékozta könyvtárát. Az állomány legértékesebb darabjait azonban ? így a Balassa-kódexet is ? magánál tartotta, még azután is, hogy ugyancsak 1949-ben kastélyát elvették tőle, és az épületből ki kellett költöznie. Ugyanakkor eleget tett bejelentési kötelezettségnek, és a nála lévő ritkaságokról jegyzéket küldött a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának. Az OSZK munkatársa 1950-ben kereste fel, és rábeszélésére Radvánszky Kálmán a kéziratokat és könyveket ideiglenesen, megőrzésre átadta az OSZK-nak. A letéti szerződés rögzíti, hogy a ritkaságok tulajdonosa az evangélikus egyház, és amennyiben a tulajdonos képes megfelelően őrizni és a tudományos kutatás számára is rendelkezésre tudja bocsátani, úgy az OSZK átadja az egyháznak a könyveket és kéziratokat. A Balassa-kódex és a többi kötet az Evangélikus Országos Gyűjtemény ? Evangélikus Országos Könyvtárba kerül.

 

Az ünnepségen Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke átadta az üldözött iraki keresztények számára hirdetett gyűjtés eredményét Gáncs Kristófnak, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatójának. Az evangélikus püspök elmondta: az evangélikus gyülekezetek, iskolák, diakóniai intézmények második alkalommal gyűjtöttek azért, hogy segítségükkel az otthonaikból elüldözött közel-keleti keresztények hazatérhessenek. Adományaikból az ökumenikus segélyszervezet 20 házat tudott felújítani. Reményei szerint a mostani gyűjtésből újabb 10 család hazatérését biztosíthatják ? mondta Fabiny Tamás.

OSZK1
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház
elnök-püspöke beszédet mond az ünnepségen

 

A rendezvényen Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője átadta az egyház legmagasabb rangú kitüntetéseit. A lelkészeknek adható Ordass Lajos-díjat Reuss András teológus, professzor emeritus kapta. A laikusoknak alapított Prónay Sándor-díjat Szála Erzsébet művelődéstörténész, a Soproni Evangélikus Egyházi Gyűjtemények korábbi igazgatója vehette át.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Soós Lajos