(MTI) - A Tisza olyan, mint egy ízig-vérig szeszélyes nő, aki ha nem tisztelik, megvillantja körmeit - hangzott el a tárlat megnyitóján és a könyv bemutatóján a Móra Ferenc Múzeumban.
A kötet megálmodója, Farkas Csaba elmondta: az ötlet néhány olyan dokumentumból kelt életre, amelyeket főlevéltárosi kutatásai során talált. Az egykori MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának archívumában lelt rá az árvízvédelmi naplókra. Ezek minden olyan jelentést tartalmaztak, amelyet a pártbizottság akkor megkapott.
Miután közeledett a 40. évforduló, különböző dokumentumokkal kiegészítve a megjelentetés mellett döntöttek. A bizalmas jellegű pártanyagok nyíltan beszélnek azokról a dolgokról, amelyek akkor a sajtóban nem jelenhettek meg. Így a kötetben a vízügyszakmai anyagok mellett politikai írások is vannak. Az olvasó választ kaphat arra, hogyan szervezték meg az árvízi védekezést. Kiderül, hogy bár statáriumot nem rendeltek el, a közrendvédelem rendkívül fontos volt. Azok, akik akkor az árvíz által érintett területeken bűncselekményt követtek el, gyorsított bírósági eljárásban többszörös büntetést kaptak.
A Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, Karol Biernaczki elmondta: az Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről című kiadvány sajátossága, hogy visszarepíti az olvasót az egykori pártállamba, bemutatva az akkori döntéshozatali mechanizmust percről percre.
A kiállítás célja már az események kulcspontjainak a bemutatása volt - tette hozzá. A csaknem húsz tablón több tucat fotóval illusztrálva mutatják be a legveszélyeztetettebb várost, Makót, a település részleges kitelepítését, a város körül megjelenő buzgárok történetét, a kitelepítettek életkörülményeit, az őket befogadókat, az árral küzdő többi települést, végül a szegedi munkálatokat. A Csongrád Megyei Levéltár és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös árvízi vándortárlata nyár végéig látható a Móra Ferenc Múzeumban, majd minden, az 1970-es eseményekben érintett településre elviszik.
Dobi László, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a tárlat kapcsán elmondta: ugyan nehéz összehasonlítani az akkori védekezési mechanizmust a mai kor munkálataival, de a technikai fejlődésnek köszönhetően a kommunikáció már könnyebb. Ami ma is kihívást jelent, az a megfelelő védelmi anyag időben helyszínre szállítása. Emellett egy szélsőséges helyzetben ma is gondot jelentene egy kitelepítés megszervezése, amelyet negyven évvel ezelőtt hihetetlen precizitással oldottak meg Makón.
1970-ben a Tisza-völgyben valamennyi folyó egyszerre léptett ki a medréből, óriási víztömeg hömpölygött a térségben. Mind hevességét, mind tetőzési értékét tekintve rekordot döntött. Az Alsó-Tisza vidéki árvíz 125 napig tartott, 103 napig volt érvényben III. fokú árvízvédelmi készültség. Egy időben 2425 kilométeres védvonalon 43 ezer ember dolgozott a gátakon. A Tisza Szolnoknál 909 centiméteren, Csongrádnál 935, Szegednél 961 centiméteren, a Maros Makónál 624 centiméteren tetőzött. A Körös Kunszentmártonnál 941 centiméter volt.