A norvég expresszionista festő A Sikoly és A Madonna című képeit 2004. augusztus 22-én rabolták el fényes nappal az olsói Munch-múzeumból. A világhírű festményeket az álarcos rablók a látogatók szeme láttára emelték le a falról és a teremőröket fegyverrel sakkban tartva villámgyorsan elmenekültek. A tetteseket egy év múlva elfogták, a képek viszont csak 2006-ban kerültek elő a rablásban is érintett David Toska a norvég keresztapa információi alapján.
A festmények maradandó károsodást szenvedtek. A restauráció másfél évig tartott, de a papírlemezre festett Sikoly bal alsó sarkáról nem sikerült eltüntetni a nedvességfoltot és mindkét képen vágások nyoma látható.
A felbecsülhetetlen értékű festmények most újra láthatóak egy külön a visszatérésük alkalmából rendezett kiállításon. A rablás után a múzeum bejáratánál a repülőtereken használt berendezésekhez hasonló ellenőrző kapukat helyeztek el, a termekben pedig biztonsági kamerákat szereltek fel.
A Sikoly Edvard Munch és az expresszionista festészet egyik legismertebb alkotása. A közkeletű értelmezés szerint a modern ember szorongásait, félelmeit kifejező festményből négy változat készült. A restaurációval párhuzamosan a szakértők a Munch-kutatás legújabb eredményei alapján újra katalogizálták a korai expresszionista festő életművét. Ennek során arra jutottak, hogy az olsói Munch-múzeum gyűjteményébe tartozó, keltezés nélküli változat kétséget kizáróan nem 1893-ban, hanem minden bizonnyal 1910-ben készült. Egy olasz antropológus szerint egy firenzei múzeumban látható inka múmia adhatta az ihletet a festményhez.
(Múlt-kor / MTI)
