Újra mozivászonra került a 2001: Űrodüsszeia

A díszvetítést megelőző kerekasztal-beszélgetés moderátoraként Gerebics Sándor filmrendezőt hallottuk, vendégei Németh Attila, a Galaktika Magazin felelős szerkesztője, Gyárfás Gábor grafikusművész, a film hazai plakátjának tervezője, Elsässer Klaudia, a Pannonia Entertainment alapítója, ügyvezetője és Farkas Bertalan voltak.

?A film és a mozi százhuszadik születésnapját ünnepeljük ma? ? vezette be a 2001: Űrodüsszeia című Stanley Kubrick által rendezett, mindenki sci-fi ősatyjaként emlegetett film díszvetítését megelőző beszélgetést Gerebics Sándor a Corvin mozi Korda-termében. ?A mozi és a film azelőtt az 1968-as este előtt is létezett, amikor Kubrick filmjét bemutatták. A mozi közösségi élmény, és abban hiszek, hogy egy film elsődleges terepe: mozgóképet teljességében befogadni csak moziban lehet ? ezt a gondolatot tavaly szeptemberben tűzte zászlajára a Pannonia Entertainment. A céljuk, hogy régi, klasszikus filmeket hozzanak vissza a mozivászonra - a 2001: Űrodüsszeia már a hatodik produkció a sorban. A többi mellett erről a filmről is elmondható, hogy semmit nem öregedett az első bemutatója óta eltelt több mint negyven év alatt, és úgy gondoljuk, ez csak az igazán nagy filmek esetében teljesülhet. Bátran állíthatom: a mai este főszereplője olyan korszakalkotó filmklasszikus, amelyből kevés akad a filmgyártás történetében. Egy táblagép van a kezemben ? akik ismerik a filmet, pontosan tudják, hogy abban hasonló készülék látható. Ez is azt mutatja, hogy a látomások, amelyek a film alkotóinak fejében megszülettek, évtizedekkel később valóra váltak. Kubrick azt tűzte ki célul alkotása előkészítésekor, hogy olyan science fictiont rendez, amely felülmúlhatatlan. Ehhez az akkor már ismert Arthur C. Clarke írót hívta segítségül, aki leporolta egy korábbi művét, és a rendezővel közösen dolgozta át négy éven keresztül.

A filmnek emellett magyar vonatkozása is van: Ligeti György három zenei mű filmbe való beépítésében vett részt. Érdekes, hogy Kubrick a rendezés mellett a látványtervezésen is rajta tartotta a szemét, és 1969-ben a legjobb vizuális effektusok Oscarját kapta meg ? amely élete egyetlen Oscar-díja? ? vezette be a beszélgetést, majd a színpadra szólította Elsässer Klaudia, a Pannonia Entertainment alapítóját, ügyvezetőjét, Németh Attilát, a Galaktika magazin felelős szerkesztőjét, Gyárfás Gábor grafikai tervező, plakáttervező művészt, és Farkas Bertalant, Magyarország máig egyetlen űrhajósát. Elsőként Elsässer Klaudiának tette fel a kérdést: honnan jött az ötlet, hogy megannyi alternatív tartalom: színházi produkció, rockkoncert, operaelőadás mellett filmklasszikusokat karoljanak fel. ?Pontosan amiatt, amit elmondtál: ezeknek a mozivásznona a helyük. Olyan filmek vannak a tarsolyunkban, mint a Ben Hur, a Jézus Krisztus szupersztár, sőt, előrehaladott állapotú tárgyalásokat folytatunk a Star Wars-filmek és A Gyűrűk Ura-trilógia jogairól. Amire személy szerint büszke vagyok, az a Vatikáni Múzeumról szóló háromdimenziós filmünk, amelyet a világon először háromdimenziós felirattal, tizenkét országban forgalmaztunk.?

Németh Attilát Gerebics Sándor arról faggatta, a print magazinok mai, nem túl bíztató perspektívája mellett arról, hogyan tudott a lap 1972 óta kisebb kihagyásokkal fennmaradni. ?Nos, egy kihagyás volt, amely kilenc évig tartott? ? viccelődött a Galaktika magazin felelős szerkesztője ?Szerintem az a titka a fennmaradásnak, hogy a közreműködők ne csak munkának tekintsék, hanem kicsit szerelemnek is ? így tudják a lapot megfelelően propagálni az olvasók felé. A lap emellett a science fiction megszületésének idején arra is képes volt, hogy a segítségével elbújtatva olyan álláspontokat közöljön, amelyek más sajtóorgánumokban nem jelenhettek meg. Így az értelmiség egyfajta kedvelt szócsövévé vált. Az azóta felnőtt generáció részéről pedig olyan visszajelzéseket kapunk, hogy többé-kevésbé mindenkinek volt már köze a Galaktika magazinhoz ? főként a családi könyvtárban találkoznak réges-régi számokkal, amelyet a szüleik olvastak. A most bemutatandó filmmel kapcsolatban elmondanám, hogy a könyv első kiadása a Göncz Árpád fordításában megjelent és a Kozmosz könyvek által kiadott kötet volt, és most bizonyos extrákkal a kötetet újra kiadjuk. Már szóba került ma este, hogy Clarke egyik novellája adta a film forgatókönyvének magját ? valójában két ilyen novellája volt. A film három részre bontható: az első rész forgatókönyve származik abból a novellából, amelyet extraként most új fordításban megjelentetünk. Sőt, az egész sorozatot szeretnénk kiadni. Magával a filmmel egyébként gyerekkoromban találkoztam először, amikor 1979-ben bemutatták magyarul, de azóta számtalanszor megnéztem újra, és szórakozásommá vált, hogy ahányszor újranézem, annyiszor alkotok új elméleteket, miről is szól valójában.? Gerebics Sándor arra kéri Németh Attilát, fejtse ki, szerinte mitől ennyire egyedülálló és időtálló a film. ?Tény, hogy a 2001: Űrodüsszeia filmtörténeti mérföldkő, de nem mondanám, hogy azóta nem akadtak más, hasonló jelentőségű művek a filmtörténelemben. Annak idején ez a film hatalmas újdonságnak számított többek között audiovizuális megoldásai és az akkori tudományos ismeretek, elméletek felhasználása miatt. Ezek tették hitelessé, így már-már dokumentumfilmként kezelték a nézők ? és kultfilmmé is ezért vált.?

Gyárfás Gábor grafikus- és plakáttervező művésznek adja át a szót a moderátor, aki egyebek mellett a film korabeli plakátját tervezte. Az alkotó elmondja: szerencsésnek tartja magát, hogy 1972-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, amelynek kitűnő tanárai akkoriban számos plakátot terveztek. ?A plakátok jelentősége a könyvborítókéval egyenértékű volt: az internet térhódítása előtt ugyanis az utcáról is sokat tájékozódtak az emberek, és szemet szúrt nekik egy-egy jól sikerült plakát. A 2001: Űrodüsszeia olyan film, amelyhez érdekes plakátot lehetett készíteni, én pedig elnyertem a MoKép pályázatát. Nem volt könnyű bekerülni a MoKépes körökbe, de utána sokat hívtak bennünket dolgozni. Ma már elképzelhetetlen, de akkor mér két-három hét állt rendelkezésünkre, hogy egy munkát elkészítsünk. Volt időnk gondolkodni a koncepción és persze belevinni az ötleteinket. Ma, a franchise-rendszerben ez annyiból áll, hogy a stúdió küld néhány képet, amire a magyar címet rá kell applikálni, így a grafikusnak nem kell túl sokat gondolkodnia? Nekünk pedig ez volt a legszebb része a munkának.? ?Az egyik plakátod nagydíjas is lett? ? teszi hozzá Gerebics Sándor. ?Igen, az borzasztó nagy elismerés volt, de ma már más a rendszer: a plakátok inkább szebb hirdetései a filmeknek.? Hogy jobb bepillantást nyerhessünk a hetvenes évek plakátművészetébe, a moderátor azt is megkérdezi Gyárfás Gábortól, milyen instrukciókat kapott a plakát elkészítéséhez. ?Pont az volt a szép az egészben, hogy semmilyet. Négy-öt fekete-fehér fotót kaptunk, és ránk bízták, mit hozunk ki belőle. Legalábbis a külföldi filmeknél: a magyar filmek esetében itt volt a rendező, és neki vétójoga is volt. A 2001: Űrodüsszeia plakátja három részre van osztva a három idősíknak megfelelően, és próbáltam ezen a három képen visszaadni a film látványvilágát ? amitől egyébként szó szerint el voltam ájulva.

Gerebics Sándor most Farkas Bertalanhoz fordul, aki a mai űrhajózásról kezd beszélni. ?Az űrkutatás jelenlegi helyzete rengeteg tehetséges írót és rendezőt megihlet, és ez csodálatos. Emellett egészen őrült ötletekkel is előállnak maguk az űrhajósok. Nemrég hallottam, hogy egy asztronauta nő kijelentette: a Marsra akar menni és nem is akar visszajönni.? ?Erről én is hallottam? ? veszi át a szót a moderátor. ?Sőt, egy fiatal űrhajós hölgy azt nyilatkozta: a Marson szeretne gyereket szülni. Mit gondol erről?? ?Azt, hogy nagyjából minden elképzelhető? ? fejti ki Farkas Bertalan. ?Ma a turizmus az űrre is kiterjed, de orvosi vizsgálat nélkül mégsem mehet fel oda senki csak azért, mert sok nulla van a bankszámláján? Hogy az űrben az ember számára megfelelő életkörülményeket lehet biztosítani, az biztos: tudom, hiszen én is voltam az űrben. Az űrhajós barátaimmal évről évre találkozom, és egyszer egy ilyen összejövetel alkalmával felmerült egy érdekes probléma azzal kapcsolatban, hogyan fogják összeválogatni egy űrhajó legénységét egy hosszabb expedícióra. Ha csak férfiak lesznek, az sem egyszerű, hát ha még nők is dolgoznak a csapatban! Nem könnyű az orvosok és pszichológusok dolga?? ? viccelődött Farkas Bertalan, aki ma már nyugalmazott dandártábornok, űrhajós és vadászpilóta, külgazdasági és külügyminiszteri tanácsadó.

?Egy űrhajóst mennyire mosolyogtatnak meg az ehhez hasonló filmek, főként a bennük bemutatott technikai részletek?? ?teszi fel a kérdést a moderátor Farkas Bertalannak, aki elmondja: vannak olyan alkotások, amelyek annyira valósághűek, hogy újra a súlytalanságban érzi magát őket nézve. A bemutató óta érkezett visszajelzések egyértelműen igazolják, hogy az alkotás ma is megállja a helyét ? a limitált vetítéssorozat most is tart. A mozibemutatóhoz ezúttal könyvbemutató is társult: március közepén jelent meg Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia című regényének legújabb magyar kiadása, eddig sosem publikált extra tartalmakkal. A könyv a 300. jubileumi lapszámát ünneplő Galaktika Magazin kiadója, a Metropolis Media gondozásában jelenik meg. A kiadó és a filmet bemutató Pannonia Entertainment együttműködésének köszönhetően a filmre jegyet váltók a könyvet jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg a Galaktika online boltjában, míg a könyvvásárlók a mozijegyhez juthatnak hozzá kedvezményesen.

Gangel Noémi

Fotó: facebook