A legendás fizikus, akit 1921-ben tüntettek ki Nobel-díjjal a fotoelektromos jelenségek felfedezéséért, egy évvel 1955-ben bekövetkezett halála előtt kapta a távcsövet. A teleszkóp barátja, Zvi Gizeri ajándéka volt, aki a feltételezések szerint maga készítette a szerkezetet.
Albert Einstein, aki a Héber Egyetem társalapítója volt, végrendeletében jegyzeteit az intézményre hagyta. Az egyetemen sokan tudni vélték, hogy a távcső is szerepelt a hagyatékban, ám hosszú évtizedekig senki és semmit nem tudott a teleszkóp hollétéről.
Az elveszettnek hitt távcsőre ugyan még az 1990-es években rábukkant a raktárban a Héber Egyetem egyik informatikusa, ám nem ismerte fel a lelet jelentőségét. Végül 2004-ben Esel Ofir biológus jött rá, hogy Albert Einsteiné volt a raktárban hányódó távcső. Az eszköz, amelyet három éves munkával, s 10 ezer dolláros (1,6 millió forintos) ráfordítással rendbe hozták, most ismét teljesen működőképes.
A teleszkóp az egyetem ifjúsági központjába kerül azzal a szándékkal, hogy az odalátogató iskolásokban felkeltsék a tudomány iránti érdeklődést.
