A nankingi mészárlás 1937. december 13-án kezdődött, amikor a japán csapatok behatoltak az akkori kínai fővárosba. Az atrocitások, a nők megerőszakolása, a kivégzések és a rablások hetekig tartottak. A japánok kínai katonai jelenlétének fájdalmas emlékei ma is mérgezik a két szomszéd ország közötti kapcsolatokat. Két és fél évvel ezelőtt, 2005 áprilisában japánellenes tüntetési hullám bontakozott ki Kínában: kínaiak ezrei dúltak fel japán konzulátusokat és üzleteket, tiltakozva az ellen, hogy Japán úgymond tagadja a történelmi tényeket.
Azóta, hogy a két ország 1972-ben egymást elismerve diplomáciai kapcsolatot létesített, a viszony ekkor érte el a mélypontját. A kínai felet felháborították az akkori japán miniszterelnök, Koidzumi Dzsunicsiro ismételt látogatásai a Jaszukuni szentélyben, amely a II. világháborús harcokban meghalt két és fél millió japán emlékét őrzi - köztük 14 háborús bűnösként elítélt személyét is.
Tavaly azonban a két ország megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek kapcsolatuk javítására. "A jelenlegi szakaszban a kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem erőltetik a történelemmel összefüggő kérdéseket" - vélekedik Kitaoka Sinicsi, annak a japán csoportnak a vezetője, amelynek kínai történészekkel együtt az a feladata, hogy a két kormány kérésére tisztázza ezeket a kérdéseket.
"Mindazonáltal a kínai közvélemény továbbra is igen kemény Japánnal szemben. Kezdek attól tartani, hogy ezek az elfojtott érzések bármely pillanatban kirobbanhatnak" - jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva Kitaoka, a tekintélyes tokiói egyetem történelemtanára.
Egy felmérés szerint, amelyet szeptemberben együttesen közölt a japán Jomiuri Simbun, a kínai Liaovang Tungfang (Liaowang Dongfang) és a dél-koreai Korea Times, a kínaiak 83 és a dél-koreaiak 71 százaléka rossz véleménnyel van Japánról. "Ez azzal magyarázható, hogy sokan vélik úgy: a japánok elmulasztották, hogy bocsánatot kérjenek a militaristák által a múltban elkövetett atrocitásokért" - folytatta Kitaoka professzor.
"Mindazonáltal a japánok többsége sajnálja a történteket és több miniszterelnök ismételten bocsánatot kért. A baj az, hogy olyan japánok is vannak, akik meg azt hangoztatják, hogy sohasem volt nankingi mészárlás" - húzta alá a történész. "És mivel a média figyelmét az ilyen japán revizionisták keltik fel, a kínaiak úgy gondolják, hogy a japánok nem éreznek bűnbánatot agressziójuk miatt" - magyarázta a jelenséget Kitaoka.
Másfelől számos japán fiatal igen keményen vélekedik Kínáról, mert "számukra, akik jóval a II. világháború után születtek, dühitő az olyan bírálat, amely 60 évvel ezelőtti dolgokra vonatkozik" - mondja a szakértő. "Szeretném megtörni a gyűlöletnek ezt a hibás körét, ezért javasoltam, hogy tanulmányozzuk közösen a történelmet" - hangsúlyozta Kitaoka. A két csoportnak júniusra kell kidolgoznia jelentését.
"Nem gondolom, hogy sikerül teljesen felszámolni a történetszemléleteink közötti szakadékot, de meg vagyok győződve arról, hogy szűkíteni azért lehet" - folytatta a professzor. "Bízom abban, hogy a politikusok kapcsolataink jövőjére fognak összpontosítani ahelyett, hogy a történelemre vonatkozólag tennének megjegyzéseket, hiszen azon már nem lehet változtatni. A történelmet rá kellene bízni a történészekre."
(Múlt-kor/MTI)
