Az 543 oldalas kötetben szereplő írások három nagy fejezetre tagolódnak, és szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Egy kivételével olyan tanulmányok olvashatóak benne, amelyek folyóiratokban, kötetekben már megjelentek ugyan, ám egyikük sem ebben a formában. A szerző új kutatási eredményeivel kiegészítve jelentősen kibővítette (néhol értelemszerűen szűkítette) és átírta korábbi dolgozatait ? így ezek tulajdonképpen teljesen új írásoknak tekinthetők.
A három nagy fejezet közül az első a két világháború közötti korszak meghatározó kultuszminisztereivel: Klebelsberg Kunó megítélésével és a politikus Hóman Bálinttal foglalkozik. A második a magyar kulturális külpolitika és a három Collegium Hungaricum (Bécs, Berlin, Róma) történetét vázolja föl. A harmadik pedig Szekfű Gyula és Hóman Bálint életpályájának találkozási (és elválási) pontjait, egy mára méltatlanul elfelejtett historikus, Angyal Dávid és Hóman kapcsolatát, illetve a Foederatio Emericana elnevezésű katolikus bajtársi egyesület történetét, valamint a budai palota két világháború közötti politikai szerepét
