Az ukrán modernizmus kialakulásának bonyolult társadalmi-politikai folyamatok adták a hátteret: az I. világháború, majd az 1917-es forradalmak és az azt követő ukrán szabadságharc (1917–21), később a Szovjetunió létrejötte befolyásolta fejlődését. A kegyetlen sztálinista elnyomás alatt értelmiségiek – írók, színházi rendezők, képzőművészek – tucatjait végezték ki, az 1932–33-as nagy éhínség pedig ukránok millióit ölte meg.

David Burliuk: Körhinta (1921, olaj, vászon, 33×45,5 cm, Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum)

De még ezen tragikus körülmények között is teret nyert a művészet. A kiállítás mintegy hetven művön keresztül – olajfestményektől és vázlatoktól a kollázsokig és színházi tervekig – mutatja be az európai modernizmus eme lényeges fejezetét. Az ukrán modernizmus mesterei, Olekszandr Bohomazov, Vaszil Jermilov, Viktor Palmov és Anatol Petrinszkij alkotásai mellett a látogatók találkozhatnak Mihailo Bojcsuk neobizánci festményeivel és a Kultur Lige tagjainak kísérleti munkáival is. Kazimir Malevics, valamint El Liszickij avantgárd művészek művei is helyet kaptak a tárlaton, csakúgy, mint ukrán származású, de külföldön híressé vált alkotók – Alexandra Exter, Wladimir Baranoff-Rossiné és Sonia Delaunay – munkái.

Ivan Padalka: Fotográfus (1927, tempera, papír, 33,5×45 cm, Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum)

A műtárgyak az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumból és az Ukrán Állami Színházi, Zenei és Filmművészeti Múzeumból érkeztek a Thyssen-Bornemisza Múzeumba. A kiállítással nemcsak az ukrán művészet sokszínűségét szeretnék bemutatni, hanem azt a nem mindennapi tevékenységet is, amellyel Ukrajna védi nemzeti örökségét az orosz megszállás alatt is.

A tárlat 2023. április 30-ig látható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.

Nyitókép: Olekszandr Bohomazov: Fűrészek élezése (1927, olaj, vászon, 138×155 cm, részlet, Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum)