Idén nem kell áprilisig várnunk, hogy elmerüljünk az irodalmi élet forgatagában, hiszen február közepén első alkalommal rendezik meg a Magyar Széppróza Napját a Magyar Írószövetség kezdeményezésére és szervezésében.

 

Lesz irodalmi séta, tematikus prózaest, rendhagyó irodalomóra, gyermekeknek szóló játékos program és író?olvasó találkozó is. Munkácstól Rimócon át Sepsiszentgyörgyig, könyvtárakban, művelődési központokban, kávéházakban, múzeumokban találkozhatunk kedvenc íróinkkal.

 

A fellépő írók között lesz Babiczky Tibor, Darvasi László, Dóka Péter, Dragomán György, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Mezey Katalin, Spiró György, Szabó T. Anna, Szentmártoni János, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Závada Pál.

 

Maurus_Jokai
Fotó: Wikipédia

A programsorozat célja, hogy a magyar prózairodalom ünnepévé váljon. A Magyar Írószövetség a 2017. november 13-ai, választmányi ülésén hozott döntést arról, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon megünnepli szerte a Kárpát-medencében a Magyar Széppróza Napját. A kezdeményezésből mára egy egész hétre szóló programsorozat lett, melynek szervezésében részt vesznek az írószervezetek, az intézmények és más civil kulturális szervezetek.

 

Összesen 69 település programjai közül válogathatunk

Szentmártoni János költő, író, a Magyar Írószövetség elnöke megfogalmazta: a Magyar Írószövetség új kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elfogadta és támogatja, így a programok február 12-től 22-ig zajlanak országszerte és a határon túl. Hozzátette: csupán másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy megszervezzék a rendezvényt, a programok listája pedig folyamatosan bővül.

 

A jelenlegi állás szerint: 51 intézmény szervez 105 programot 69 településen 126 író részvételével.

 

Többek között Balatonalmádi, Balatonfüred, Budapest, Cegléd, Csákvár, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Gödöllő, Győr, Kaposvár, Kolozsvár, Makó, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Tatabánya, Tokaj, Vác és Veszprém is programokkal várja a látogatókat. A Magyar Írószövetség elnöke a február 2-án tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a kedvelt szerzőknek ilyenkor be kell járniuk az országot, ezért nem egy napra koncentrálódnak az események, hanem egy egész hétre, elindítva egy hosszabb rendezvénysorozatot. Az első program február 12-én lesz, és február 23-ig tart az ünneplés.

 

A helyszínekről és a részletes programokról ITT tájékozódhatnak az érdeklődők.

 

Szentmártoni János emlékeztetett arra: szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére ünnepelték meg 1964. április 11-én először a Magyar Költészet Napját, mely az évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. Szintén szervezetük indítványozta a Magyar Dráma Napját is, amelyet 1984 óta tartanak meg szeptember 21-én, Madách Imre Az ember tragédiája című műve ősbemutatójának évfordulóján.

 

Aki először élt meg az írásból hazánkban

A Magyar Széppróza Napját Jókai Mór születésnapjával kötötték össze. Jókai Mór életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez.

 

Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, és közéleti szerepeit is íróként vállalta.

 

A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, világszerte elismeréssel fogadták, itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyveit máig nagy számban adják ki és vásárolják meg. Enciklopédikus tudású művész volt, aki nem csupán összefoglalta mindazt, ami előtte történt a magyar epikában, de új utakon is elindult, és nem fojtotta el legmerészebb vízióit sem. Olyan egyetemes alkotó, mint Arany János a lírában és a verses epikában.

 

b_magyar_proza_napja_

Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Jókai Mór írót nem kell bemutatni egyetlen magyar olvasónak sem. Az ő művészete mindannyiunk kincse, műveivel minden korosztálynak sokat ad. Forrásának a történelmet tekintette, miközben ő is történelmünk egyik legfényesebb napjának szereplője volt 1848. március 15-én. Jókai Mór íróként, írói szerepében vált részesévé a történelmi eseményeknek.

 

Esterházy és Krúdy is esélyes volt

Mezey Katalin arra is kitért: először Esterházy Péter születésnapjának évfordulója, április 14-e merült fel, de ez az időpont túl közel esett volna a magyar költészet napjához, így a két ünnep összefolyt volna. Krúdy Gyula születésnapjának évfordulója szintén esélyes volt, ám október 21-e túl közel lett volna az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához.

 

Jókai Mór születésnapja, február 18-a viszont ideális, hiszen a januári holt szezon után alkalmas arra, hogy újraindítsa az irodalmi életet.

 

?Szép és tartalmas ünnepségsorozat indul el vele, és egy egész hetet adunk a prózaíróknak arra, hogy olvasóikkal találkozhassanak? ? fogalmazta meg Mezey Katalin, hozzátéve: ?eddig áprilisban kezdődött a könyves szezon, most reményeink szerint ez előbbre tolódik?.

 

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára elárulta: a programsorozat központi eseményét a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartják majd február 18-án, 18 órakor. A gálaműsorban közönségbarát programok lesznek, köztük novellaíró-verseny, koncert és Az év novellái című antológia bemutatása, mely már 17 éve jelenik meg minden évben és a teljes magyar irodalmi életet lefedi.

 

Szintén központi helyszín lesz Komárom, ott is gálaműsorral várják az olvasókat. ?Bízom benne, hogy az eseménysorozattal mindenki figyelmét felhívhatjuk a prózára. Arra törekedtünk, hogy a családoknak és a legkisebbeknek is élményeket adjunk, ezért olyan programokat is összeállítottunk, melyek a családoknak szólnak? ? mondta el Erős Kinga, hozzátéve: emellett arra is figyeltünk, hogy ne csak nagyvárosokban legyenek rendezvények, hanem a kistelepüléseken is elérhetővé váljon a kultúra.

Wéber Anikó