A Porka havak esedeznek kiállítás a Néprajzi Múzeummal közösen valósult meg – hangsúlyozta Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a kiállítás keddi megnyitóján.
A fotók közül a legrégebbi 1899-ben készült, a tárlat valódi időutazást ígér a nagy- és dédszülők korába, amit sokan már csak dokumentumfilmekből, archív fotókból vagy könyvekből ismernek.
A kiállításból kiderül egyebek mellett, hogy mi volt a csobánolás, a kolindálás, a turkajárás, a subrikálás vagy a Mikulás-járás.
A vezérigazgató-helyettes szerint ezt az ősi időkből eredeztethető szokásanyagot érdemes megőrizni és átadni az utánunk következő nemzedékeknek. A néphit szerint az ünnepi időszakhoz kapcsolódó népszokások célja az eljövendő év sikereinek megalapozása – mutatott rá.
Sikota Krisztina emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Hauszmann programnak köszönhetően tavaly adták át a teljesen felújított Halászó gyerekek teraszát és a szökőkutat, valamint újjászületett a Habsburg-kapu, annak lépcsősora és a város felé magasodó turulszobor is. Mint mondta, évről évre gyarapszik az újjászülető Palotanegyed látogatóinak a száma: a Szent István-terem az elmúlt évben már több mint százezer érdeklődőt vonzott.
Sikota Krisztina kiemelte, hogy ebben eredményes évet tudhat maga mögött a Várkapitányság, több várbeli építkezés is jelentős állomáshoz érkezett: a Dísz téren elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt Egylet egykori székházának megújuló épülete, de a Honvéd Főparancsnokság egykori székházára is visszakerült a kupola, ahol a Budavári Palotanegyed új látogatóközpontjának kilátója kap majd helyet. Nyáron adták át a Csikós udvar délnyugati részén fekvő Török kertet, de jó ütemben halad a József főhercegi palota újjáépítése, valamint a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása – mondta.
„A Néprajzi Múzeum gyűjteménye annak idején, 150 évvel ezelőtt azzal a szándékkal alapozódott meg, hogy a teljességet, a magyar népi kultúra és a világ kultúráinak a megismerhető civilizációs emlékeit összegyűjtse és számos generáció számára továbbítsa” – hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, kiemelve: a 150 éves Néprajzi Múzeum fotógyűjteménye ma már több mint 320 ezer felvételt számlál. Mint mondta,
a téli népszokásokból válogatott képi anyag több, egykor a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt élő nemzetiségek téli népszokásaiból is ízelítőt kínál.
A főigazgató szerint a tárlat egy olyan eltűnt világot képvisel, amely ott van az emlékeinkben, valamint azokban a népszokásokban, amelyek eredeti funkciójukat részben elveszítve – új közösségi alkalmakká szerveződve – újra és újra megszületnek. Hangsúlyozta, hogy ma is születnek az összetartozást erősítő szokások. Beszélt arról is, hogy az advent időszakában a Néprajzi Múzeum is változatos programokkal várja a látogatókat a helyszínen és online is.
A megnyitó után Gebauer Hanga, a kiállítás kurátora mutatta be a kültéri képgyűjteményt és a fotókon ábrázolt szokásokat. A kurátor azt mondta, hogy a Halászó gyerekek teraszán szorosan a karácsonyi ünnepnapokhoz kapcsolódó szokások, a Várkert bazár déli panorámateraszán az ünnepi várakozáshoz, a karácsonyhoz és az újévhez kötődő hagyományok jelennek meg.
Az 1899 és 1968 között készült képek a népszokások sokszínűségét mutatja be több népcsoport és vallási felekezet hagyományain keresztül.
Kiderül egyebek mellett, hogyan ünnepeltek és készültek az új évre a moldvai csángók, szlovákok, románok, matyók, romák, svábok vagy a bunyevácok. A kurátor beszélt arról is, hogy mindkét helyen a múzeum archívumából válogatott hanganyag is várja a látogatókat: eredeti karácsony énekek, Luca-napi kotyolás és regölés.
Nyitófotó: MTI/Szigetváry Zsolt
