Lépcsőházi koncerttel végződő épületbejárás, vetített fotókiállítás a postaládák felett, puzzle az előtér üvegképe alapján, közösségi reggeli – ezeken az izgalmas programokon is részt vehetett az, aki a hétvégén a Bauhaus nyomába eredt a fővárosban.

Az immár 9. alkalommal sikeres városi ünnep, a Budapest 100 a mostoha időjárás - szakadó eső - ellenére is rengeteg, Budapestet kedvelő látogatót vonzott. Az egyik legsikeresebb civil kezdeményezés idei témája a németországi Bauhaus alapításának centenáriumához kötődik, amely a 20. század legnagyobb hatású művészeti iskolájaként Budapest korai és érett modern építészetét egyaránt markánsan meghatározza.

A Bauhaus jelentése ma már gyökeresen átalakult, hiszen nem csupán a weimari iskola padjaiból kikerült tervezők munkáit nevezzük annak, hanem az iskola város- és gondolkodásformáló hatása alapján született más épületeket is. Letisztult formák, világos, élhető terek, új kényelmi szempontok előtérbe helyezése, fürdőszoba, mosó- és szárítóhelyiségek, lift, gyerekkocsi tároló betervezése - ezek mind a Bauhaus nyomán váltak általános tervezői feladatokká.

A csatlakozó házak többsége különleges programokkal kedveskedett a kíváncsi látogatóknak, az építészeti leírásokon, tervezési különlegességeken túl az épületek híres lakói, nevezetes eseményei is közkinccsé váltak.

A Dob utca 46/a és 46/b számú házak épületbejárása különösen érdekesnek bizonyult, hiszen a 46/b több híres egykori lakóval is büszkélkedhet. Seress Rezső dalszerző, zongorista, Vadas Zsuzsa énekesnő, Beamter (Jenő) Bubi dzsesszdobos Árvai Ágnes színésznő és Presser Gábor zeneszerző, énekes is e ház lakója volt, amelyet az épület bejárata mellett a jelenlegi lakók által elhelyezett emléktábla és az előtérben található kiállítás is büszkén hirdet.

A soha meg nem valósult Erzsébet sugárút nyomvonalát elhelyezkedésével őrző két bérház szerencsés helyzetbe került, hiszen a környékbeli épületekhez képest jóval napfényesebb, levegősebb a fekvése. Ráadásul a Bauhaus elveknek köszönhetően belső udvara is van a házaknak, így két irányból is természetes fény éri a lakásokat. 'Praktikus luxus' jellemzi a bérházakat, közös központi kazán szolgáltatta a két épület számára a fűtést és a meleg vizet. Működött kaputelefon, a lakásokban cselédcsengő, lift - a 46/a szám alatt a helyhiány miatt különleges háromszög alakú(!).

Az épületbejárások mindig tartogatnak váratlan élményeket is: a tetőre kiérve páratlan kilátásban gyönyörködhettek a résztvevők. Végezetül Seress Rezső leghíresebb dalait hallgathattuk meg egy kis házi muzsika keretében a lakók szervezésében. A szomszédos festett tűzfal virágait locsoló háziasszonyában pedig felismerhettük kedves vendéglátónkat, az emlékeket szeretettel őrző Marika nénit!

A Bajcsy-Zsilinszky köz 2. számú bérház előcsarnoka is tartogatott meglepetéseket, ilyen volt például az eredeti kapun, liftajtón és a burkolatokon túl a tágas tér ólomüveg ablaka. A szervezők gondoltak gyerekekre is, akik színes építőkockákból rakhatták ki az üvegablak mintáját.

A Bajcsy-Zsilinszky köz 1. számú bérháza pedig a fényűző részleteken túl - márványburkolatok, eredeti csengősor, kristályra emlékeztető lámpatest - a #épkxbauhaus100 fotópályázat legjobb képeivel is megörvendeztette a betérő érdeklődőket.

A 7. kerület szívében van egy Barát nevű utca, amely a forgalmas Rákóczi út szomszédságában egy csendes kisváros nyugalmát, békéjét sugározza. A historizáló házak mellett az egységesen modern megjelenésű, szinte mediterrán hangulatú utca megnyitását 1935-ben határozta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.

Ennek köszönhetően születettek az egész utcára jellemző háromemeletes, vasbeton szerkezetű, magas tetős épületek, amelyek mindegyike különbözik ugyan egymástól, összhatásában azonban teljesen egységes képet mutat.

A Budapest100 kutatásai nyomán megtudhattuk azt is, hogy az épületek statikai számításainál az első magyar mérnöknő Pécsi Eszter is közreműködött. A Barát utca 7 szám alatt pedig Csébi Sándor elektrotechnikus élt, akit az első magyar robotember feltalálójaként tartunk számon. Érdekesség az is, hogy az utcában már a kezdetek óta működtek szabóműhelyek, a II. világháború után a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat jelmezeinek szabósága is ide települt, és a mai napig ide, a jelmezkészítők utcájába járnak azok, akik a bohóccipőt, tánccipőt vagy egyéb jelmezt szeretnének beszerezni.

A várostörténeti séta során rácsodálkozhattunk, hogy építészeti szempontól (is) mennyire gazdag városban élünk, lépten-nyomon, a legváratlanabb helyeken botlunk bele különleges épületekbe. A Budapest100 szervezőinek jóvoltából ez az alkalom a szakadó eső ellenére is ünnepélyesre sikerült.