A Jurányi Galériában látható a Szinte semmi és minden tökéletes című válogatásod. Elmesélnéd, hogyan jött létre az együttműködés?

Még tavaly nyáron jött a lehetőség, amelynek elég hosszú volt az átfutási ideje. Szirtes János volt az, aki ajánlott engem. Utána elküldtem nekik a portfoliómat, majd novemberben derült ki, hogy idén februárban alkothatok a falakra.

2014_Kocsi_Olga_MG_2422
Kiállítás megnyitó (Fotó: Molnár Ágnes Éva )

Mennyiben más ez a válogatás, mint az, amelyet tavaly az ESSL ösztöndíjra felterjesztettek közös kiállításán láthattunk tőled?

Maga a tér a Jurányi galériában teljesen más. Egy fekete doboz, és a tábla festék űrje ad teret a fantázia határtalanságának. Krétával lehet felrajzolni az álmokat a falakra. Az ESSL pályázatára korábbi munkákkal kellett pályázni. Ami kikerült a Mai Manóba az a 2011-es BA diplomaprojektem volt: fotók, videó, hang, TV, szék, festmény, nyulak. Inkább a kapcsolódás érdekes talán, a Házikó, ami visszatérő motívumom, a megnyitó napján is jelen volt. A hangja, az atmoszférája megelevenült a térben. 7×77 másodperc sötétségben, vasút-zaj, kutyaugatás, LED-lámpák és egy élőkép, fahéj füsttel. Így indult a kiállítás. Utána Erhardt Miklós mondott megnyitó beszédet. Végül pedig egy kis szivárványos vodkazselére invitáltam az embereket.


Ott Holy Olga jelent meg. Ő egy alteregó? Hogyan jellemeznéd őt?

Holy Olga a nulla felé tart, de soha nem válik nullává.

Holy Olga alapvetően tautologikus, egyszerűen azért, mert eszközei egyben a céljai is. Ő az a nap, amely sosem nyugszik le a modern passzivitás birodalma fölött. Besugározza a teljes földfelszínt, és mindörökké önnön dicsőségében fu?rdik.

Sohasem Holy Olga rejti el az igazságot ?

az igazság rejti el, hogy nem létezik.
Holy Olga igaz.

Holy Olga a spektákulum, a szimulákrum, a semmi és a minden.

Szinte semmi és minden tökéletes.

2014_Kocsi_Olga_MG_2362
Kiállítás megnyitó (Fotó: Molnár Ágnes Éva )

Mi izgalmas számodra a szentképek ikonográfiájában?

Arany, csillogás, örökkévalóság. Kapu egy negyedik dimenzióba.


Most a Jurányiban milyen koncepció alapján dolgoztál?

A fekete térben sok minden eszembe jutott, többek között az: hogyan lehetne kilépni a fal kétdimenziós világból. A rajzok és színek helyett ezúttal a betűk felé fordultam. Szavak, mondatok, gondolatfoszlányok lepik el a környezetet. Kezdetben a feketéből fehéret akartam csinálni, a végén aztán mégis nyulakként jelentek meg a gondolataim.


Milyen művészeti formákkal találkozhatnak az ideérkezők? Fotók, installációk, videók?

Olga és a nyulak, de egészen más formában mint eddig. Szövegek, írások, napló, blog, aktuális gyötrelmek, terápiás művészet. Minden titkom a falakon, elolvashatod az alakom.

2014_Kocsi_Olga_MG_2446
Kiállítás megnyitó (Fotó: Molnár Ágnes Éva )

Milyen projekten dolgozol éppen?

MOME doktori iskolájában vagyok első éves multimédia művész. Témám az idő. Jelen-lét, jövő kutatás, a folyamatos múlt. Nemrég voltam egy előadáson a BME-n, ahol egy zongraművész és egyben agykutató tartott egy nagyon érdekes workshopot. Valójában csak a múltat látjuk, az agyunk jeleket dolgoz fel, amit mi zenének, vagy beszédnek, vagy színeknek élünk meg. A környezetünk az agyunk által megélt valóságban létezik. 200 miliszekundum mire egy jel befut és értelmezést nyer a bio-számítógépünkön, és akkor már el is múlt az a bizonyos pillanat.


Hol találkozhatunk legközelebb a munkáiddal?

Szeretném fesztiválokra küldeni a diploma filmemet, de ez még csak indul, sajnos csak most kezdek felébredni a téli álmomból.