Okinava egy japán tartománynak és egy vérzivataros múltú japán szigetnek a neve. Utóbbi az 1895-ös japán-kínai háború eredményeként került Formózával, a mai Tajvannal együtt Japán birtokába. Okinava a Riukiu-szigetcsoportból áll, amelynek szárazföldi összterülete 2200 négyzetkilométer; a legnagyobb sziget Okinava, amelynek területe 1245 négyzetkilométer. Az 1,3 millió lakost számláló szigetcsoport a Koreai- félszigettől délre, a szárazföldi Kínától keletre, Tajvantól északkeletre fekszik, stratégiai jelentősége különleges a kelet-ázsiai térség egésze szempontjából. Okinava történelmének egyik legdrámaibb fejezete a második világháború befejező szakasza volt. Az amerikai partraszállási műveleteket Nimitz tengernagy vezette a 183 ezres 10. hadsereg élén, közel másfélezer hajó, 2500 repülőgép bevonásával. A japán védők létszáma 77 ezer fő volt, s a torpedónaszádokon kívül rendelkezésre állt 700 olyan motorcsónak, amelyben `öngyilkos` tengerészek kezelték a fegyverzetet és a robbanóanyagot. Az amerikaiak 1945 április elsején kezdték meg a deszantműveletet, de csak június 21-re tudták nehéz harcokban az egész szigetet hatalmukba keríteni. A harcokban 12 ezer amerikai és 110 ezer japán katona esett el, de elpusztult a sziget egymilliós lakosságának egyharmada is. A japán katonaság `élő pajzsként` használta a polgári lakosokat, felperzselte a településeket, sokakat a `császár dicsőségére` öngyilkosságra kényszerített. Az Egyesült Államok jelenleg 27 ezer katonát állomásoztat a szigeten, s a Japánban lévő három amerikai tengerészgyalogos hadosztály egyike települt ide. Amerikai támaszpontok, gyakorlóterek, hadianyagraktárak, hadtáp-központok működnek a szigeten, A támaszpontok 8500 japánnak adnak megélhetést, ugyanakkor Okinaván 8 százalékos a munkanélküliség, kétszerese az országos átlagnak. A sziget az 1970-es évek óta nagy hatótávolságú atomfejes rakéták támaszpontja.
