Utazás egy letűnt kor élővilágába

Világraszóló felfedezésnek lehettek tanúi azok, akik 2007 nyarán ott voltak a bükkábrányi lignitbányában egy több mint hétmillió éves mocsárciprus-erdő részletének napvilágra kerülésekor. Mivel a fák anyaga szerencsés módon egyáltalán nem kövesedett meg, a kutatók különösen érdekesnek találták a törzsek vizsgálatát. A miskolci múzeum részéről hamarosan megszületett egy új, az ősfák korát, azaz a földtörténeti miocén kort (23?5,3 millió év) bemutató kiállítóhely megépítésének, valamint az 1950-es években felszámolt földtörténeti?őslénytani gyűjtemény újbóli megalapításának terve. A miskolci Herman Ottó Múzeum részeként működő ?Pannon-tenger Múzeumot?, melynek modern épületében a Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár is helyet kapott, 2013. november 20-án adták át ? ismertette a múzeum történetét Szolyák Péter tárvezető, őstörténész-muzeológus.

Az Őserdei ösvényeken ? A bükkábrányi mocsárciprus-erdő és kora című állandó kiállítás egyrészt röviden áttekinti a Föld 4,6 milliárd éves történetét, másrészt viszont különösen részletesen foglalkozik a Pannon-medence mai arculatát kialakító eseményekkel. A látogatók számos interaktív és játékos eszköz segítségével ismerhetik meg a földtani változásokon túl például a miocén kor szárazföldi és vízi állat- és növényvilágát. A működő vulkánmakett, a hullámgenerátor, a szénmérleg, a fosszília-ásó szoftver, a levél- és a lópatalenyomat készítő játék csak néhány példa a szórakoztató kiállításból, melyben egyébként külön termet kapott az ember egyik legidősebb elődje, a rudabányai ősmajom.

A múzeum másik állandó kiállítása A Kárpátok ásványai, amely a Dévénytől az Al-Dunáig terjedő, mintegy 1500 km hosszúságú hegységrendszer változatos geológiai felépítését mutatja be 4700 ásványfajtán keresztül. Az országban e témát tekintve a Herman Ottó Múzeum rendelkezik a legnagyobb és legteljesebb, részben határainkon túlról származó ásványgyűjteménnyel. A Kárpátok ásványai leletanyaga 100 százalékban, míg az Őserdei ösvényeken kiállításé körülbelül 40 százalékban az intézmény tulajdona, a többi határozott időre kölcsönzött tárgy a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Múzeumából, valamint a szombathelyi Savaria Múzeumból.

?A Talaj Nemzetközi Éve 2015 kapcsán a legfontosabb eseményünk az Éltető Talaj című tárlat megnyitása volt 2015. október 28-án. Az országos szinten sok tekintetben egyedülálló kiállítást egy sikeres és példamutató együttműködés keretében a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának Földrajz-Geoinformatikai Intézete, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, valamint a Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tára készítette? ? mondta a tárvezető. A tárlat többek között a különböző talajtípusokat, keletkezésük körülményeit, a komposztálás és mulcsozás rejtelmeit, valamint az életünkre gyakorolt hatásait mutatta be részben kísérleteken keresztül, interaktív formában. Szintén a talaj évéhez kapcsolódott a Talaj ?Élet ? Élelem című képzés, amely a talajmegújító termelési formákba avatta be az érdeklődőket. A rendezvényhez rajzpályázat is kapcsolódott. Az alkotások jelenleg is megtekinthetők a Pannon-tenger Múzeum Vetítőtermében.

Az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a múzeumpedagógiai foglalkozásokra, melyek már egészen az óvodás kortól kezdve a középiskoláig igénybe vehetőek. Az egyik legkedveltebb közülük a Csobbanjunk!, amely a legkisebbeket igyekszik elkalauzolni a miocén vízi világában. A gyermekek az órán megtekinthetik az óriás őscápa modellt, sőt annak egyik fogmásolatát meg is tapogathatják. A beszélgetés során saját, vízzel kapcsolatos élményeiket is meg szokták osztani, legyen az tóparton, tengerben strandolás vagy horgászat. ?Kitérünk az akváriumaink színes élővilágára és a víz fontosságára is. Hullámokat keltünk a hullámkeltő medencében, verset tanulunk a halakról. Népszerű foglalkozás az általános iskolások körében a Pingáljunk föld-pigmentekkel!, ahol föld-pigmentekből (és tojásból) készítünk tojástemperát. Ezt használva készítünk barlangrajzokat papírra festve, és színezünk ősállatokat? ? mesélte a foglalkozásokról Melnik Marianna múzeumpedagógus. A múzeum jó kapcsolatot ápol az iskolákkal. A pedagógusok figyelemmel kísérik munkásságukat, osztályaikkal visszatérő vendégek.

A múzeumpedagógus szerint a legnagyobb útravalót az adja a gyermekeknek, hogy megismerkedhetnek egy letűnt kor élővilágával és több millió évet utazhatnak vissza az időben. ?A miocén időszaki Kárpát?Pannon-térség növény, illetve állatvilágát, és geológiáját tanulmányozhatják a mocsárciprus erdő történetén keresztül, megtudhatják miért jelentősek a Bükkábrányi mocsárciprusok. Közelebb érezhetik magukat a múlt nagy eseményeihez, és a természettudományok iránti érdeklődés is erősödhet a gyermekekben egy interaktív, színes, sokszor kézzel fogható kiállításban? ? fejtette ki Melnik Marianna.

Szolyák Péter elmondta, hogy a Pannon-tenger Múzeumban eddig csaknem 50 ezer látogató fordult meg, a két és fél éves történetre visszanyúló intézménybe csak a tavalyi évben 17 104-en látogattak el. ?Idén új időszaki kiállítással készülünk az épület északi szárnyában és a múzeum körüli külső helyszíneken. A kiállítás a mezozoikum (251?65 millió év) történetét, élőlényeit, Földünk e korra tehető geodinamikai változásait igyekszik bemutatni. A Dinók Földjén ? MezoZOOikum című tárlat megnyitója őszre várható? ? árulta el az őstörténész szakember.

Végh Nóra